Dézsi Fruzsina: Fekete macska

Régimódi komédia

Jane Austen-figurákba mai alakok bújtak, érintkezési módjuk és beszédstílusuk is 19. századi, ám „szövegük" és erkölcsük „mai fiatalos". Elsősorban attól, amit mondanak, mert a hogyan az legtöbbször tényleg kétszáz évvel ezelőtti.

Kutszegi Csaba: Tanga és történelem, avagy kis magyar epifánia

Lovas Ildikó: Cenzúra alatti

Lassan, figyelmesen olvasandó, letehetetlen regény. Nincs benne feloldozás, hasonlóan, mint ahogy a történelemben sincs. A szabómagdásodás (melynek gyermekkorban kezdődően minimum három hosszú fázisa van) sem gyógyszer, sem megoldás. Viszont a léleknek igen jó irány.

Kutszegi Csaba: Árnyalatban a világmindenség

Kompánia Színházi Társulat: Penelopé retrospektív

Az előadás annak a tizenkét szolgálólánynak a szemszögén keresztül szemléli az Odüsszeusz-történet végkifejletét, akiket a hosszú bolyongás után hazatérő ithakai király – mint a ház árulóit – felakasztatott.

Varga Kinga: Hódító v. rejtőzködő

Kosztolányi-est a Centrál Kávéházban

A beszélgetést kifejezetten izgalmassá tette, hogy a résztvevők az idézetet a Kosztolányi kultusz megnyilvánulásának titulálták, és ezzel együtt a kultuszt magát megpróbálták roncsolni.

Sárosi Emőke: Cumidíler a játszótéren

K. V. Társulat – Kolibri Színház: Függésben

A leválasztás traumájától feldúlt, ciciért dühöngő kisgyermek később a játszótéren találkozik a cumidílerrel, akinek csábító pótléka ördögi ajándék.

Sárosi Emőke: A vágyott Nirvána Brémában lesz!

A brémai muzsikusok

Szó szerint határokat feszeget az előadás, hiszen a lécekből álló kerítések és a villanypásztorból kitörni vágyó állatok adekvát megfelelői jelenünk szintén korlátok között vergődő fiatal generációjának.

Varga Kinga: Tolnay 100

Konferencia és kiállítás a Vígszínházban

Tolnaytól kiindulva és hozzá visszaérkezve érdekes és izgalmas, pezsgő, elmét megmozgató légkör alakult ki a Vígszínház Házi Színpadán, a 118 éve színházzal átizzított falak között.

Varga Kinga: Ememberség vagy embertelenség

Péterfy Gergely: Kitömött barbár

A regény tulajdonképpen egy emlékállítási gesztus, az emlékezés, a történelmi trauma kibeszélhetőségét, illetve éppen a ki nem beszélhetőségét járja körbe, és mutat fel egy arra lehetséges alternatívát.

© 2016 KútszéliStílus.hu