Turbuly Lilla: Ez nem egy nekri

Recenzió Zsigmond Andrea (és társai) Mi kritika még? (színek és ének) című kötetéről

Ebben a kötetben azonban nemcsak kritikusok jutnak szóhoz, hanem színészek, dramaturgok, rendezők, öltöztetők, jegyszedők és ügyelők, és nem utolsósorban a nézők.

Gáspár-Singer Anna: Lidérc a konyhában

Szécsi Noémi Mandragóra u. 7. című könyvéről

Valóságos, illetve képzelt szituációk és figurák olyan szoros kapcsolata jön létre a szövegben, melyeket egy idő után szinte lehetetlen szétválasztani egymástól ebben az egyértelműen mai (rém)mesében.

Turbuly Lilla: Majom mondja szamárnak

Kritika Lane Smith Ez egy könyv című könyvéről

Megszámoltam, és ha jól számoltam, ötvenkét mondat az egész, ebből tizenkettő egyszavas (csupa tagadószó), és a többi is olyan egyszerű, hogy egy ötödikes is minden nehézség nélkül el tudná készíteni az ágrajzát.

Sárosi Emőke: A nyolcadik csoda maga a nő

Kritika Steven Saylor A hét csoda című történelmi krimijéről

Novellaszerű ókori krimi a világ hét csodája színfalai között. Politika, árulás és a felnőtté válás szexualitása. Saylor a Nyomozó fiatalkori szemén keresztül láttatja az ókor rejtélyeit.

Szoboszlai Annamária: …de hol van, mondjuk, a szamovár?

Kritika az Odaadó hívetek, Surik előadásáról

Sipos komikummal átitatott karaktere, játéka egészen másféle, követhető és érdekes irányt mutathatna a darabnak, el az epikusságtól (vagy ahogy a darab alkotói írják: a filmszerűségtől) a testben, mozdulatokban megformálódó színház felé. A kamaradarabot azonban ennél jóval „klasszikusabb" mederben tartja Bagó Bertalan rendező.

Kutszegi Csaba: Belülről, avagy kívülről-felülről?

A Fészek Színház Romantika-előadásáról

Európa nyugati fertályának nagy részén természetes gondolat, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai és a művészetet amatőrként művelő civilek is egyszeriek és megismételhetetlenek, ezért produktumaik is (ha magukról szólnak őszintén és hitelesen) utánozhatatlanok és felülmúlhatatlanok.

© 2016 KútszéliStílus.hu