Hófehér báb arc Újbudán

Elindult a Manna Produkció és a B32 Galéria és Kultúrtér együttműködése -

Az új kezdeményezést a Manna Egyesület vezetője Hoffer Károly bábjának ünnepélyes „Kultúrtérbe helyezésével” erősítette meg.

„Kicsit olyanok vagyunk, mint a televíziós sorozat ÁlomÉpítő-i: különböző alkotók ötleteit, álmait valósítjuk meg, az ebből adódó sokféleségből és változatos műfajiságból építkezünk. Éppen ezért nehéz kijelölni egy egységes irányvonalat, talán nem véletlen az sem, hogy mindeddig nem találtunk saját otthonra” – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Gáspár Anna, a Manna Egyesület vezetője a B32 Galéria és Kultúrtér, valamint a Manna együttműködéséről szóló sajtótájékoztatót a B32 emeletén. Később arról is beszélt, hogy a Manna Produkció támogatásával olyan független előadásokat (elsősorban bábos produkciókat, illetőleg kisebb alkotócsoportok munkáit) mutatnak be itt a közeljövőben, melyeknek nem sikerült állandó játszóhelyre találniuk a fővárosban.

kepatmeretezes hu Sajt.tj.2017.okt.1816Telihay Péter, mellette a Hoffer Károly által tervezett bábfigura / Fotók: Kállai-Tóth Anett

Elsőként Forgách András, szintén a Manna együttműködésével augusztusban újragondolt darabjáról, A pincérről esett szó, amelyet Telihay Péter rendezett, és amelynek főszerepeit Gubík Ági és Hajnal János játssza. Telihay Péter elmondta, évekkel ezelőtt volt tanítványa, Hajnal János két darab ötletével is megkereste, amelyek közül ő csupán az egyiket tartotta megvalósításra érdemesnek. A hétköznapi problémákat felvázoló, „thriller műfajú szürreális mese” egy színésznő és egy pincér különös találkozásáról szól. Az alkotók annak idején a Zsámbéki Színházi Bázis betonhangárjainak díszletei közé álmodták meg az előadást, sok évvel később mégis itt, a B32 helyszínén „futotta igazán ki magát”.

Szintén izgalmas kérdéseket vet fel a Terminál Workhouse november 24-én bemutatandó legújabb darabja, az Anton, avagy a végén minden jobbra fordul, amelynek a csonka családok, illetve az eltérő generációk közötti, megoldhatatlannak tetsző dilemmák állnak a középpontjában. Az előadás számtalan konfliktus és abszurd helyzet közepette elsősorban azt boncolgatja, vajon miképpen illeszthető össze két különböző tapasztalattal és elakadással küzdő ember élete, akiket külön-külön is súlyos családi viszonyok nyomasztanak… Avagy hogyan talál egymásra egy harmincas, szuicid hajlamú öccsét támogatni kényszerülő könyvesboltos férfi és egy gyermekét egyedül nevelő nő a hétköznapokban?

kepatmeretezes hu Sajt.tj.2017.okt.1841Gerlits Réka és Géczi Zoltán

A Terminál Workhouse olyan, három éve együttműködő független színházi csoportosulás, amelynek Y-generációhoz tartozó tagjai a legkülönbözőbb módokon és műfajokban valósítják meg saját elképzeléseiket. Az egymás közötti kommunikáció nálunk különösen erős, az itt megfogalmazott gondolatokat, amelyek egyszersmind jól tükrözik a fiatal generációt foglalkoztató kérdéseket, a későbbiekben is közvetítjük – fogalmazott Gerlits Réka, a társulat színésze. S hogy honnan jött az Anton ötlete? Géczi Zoltán rendező arról számolt be, hogy az utóbbi időben az alkotótársaival folytatott párbeszédekben egyre inkább előtérbe került a családalapítás, a gyermekvállalás kérdése, s ezzel együtt, jellemző kortünetként, a csonka család problematikája. A darab transzgenerációs, transzmissziós kérdéseket is feszeget, valamint szó esik benne válásról, halálos betegség(ek)ről, elvesztett családtagokról és a főszereplőket nyomasztó lelkiismeret-furdalásról is – a súlyos témákat időnként morbid humorral oldva. Az előadásban elhangzó dalok ugyanakkor a nyolcvanas-kilencvenes évek fájdalmas romantikáját is felidézik.

kepatmeretezes hu Sajt.tj.2017.okt.18481Gáspár Anna

Ugyancsak fiatal, pályakezdő magyar alkotók mutatkoznak be a most útjára indított Manna Matiné-sorozatban, amelynek elsődleges célja a bábműfaj népszerűsítése Újbudán. A műfajba tartozó darabok nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a kőszínházak különösen a bábelőadásokat fogadják be nehezebben (pláne ha azok felnőttekhez szólnak) – mondta el Gáspár Anna. A Manna és a B32 kezdeményezése éppen ezt a hiányt kívánja orvosolni azáltal, hogy a közeljövőben állandó játszóteret biztosít a bábműfaj független képviselőinek.

Elsőként november 18-án Borbáth Péter barátságról szóló meséjét, a Sündör és Nirut mutatták be Varsányi Péter rendezésében, másnap, november 19-én pedig Gimesi Dóra szerelemről és emberi esendőségről szóló történetét, A macskaherceg kilencedik életét tűzték műsorra, amelyet Szenteczki Zita rendezett. Borbáth Péterről többek között azt is megtudtuk, hogy az írás mellett idegenvezetéssel foglalkozik (most éppen Mexikóban van, és onnan üzeni a jelenlévőknek, hogy gondoljanak rá), első steampunk meséje pedig, amely Varsányi Péter értelmezése szerint nem csupán földrajzi, hanem az eseményekkel egyidejűleg lelki síkon is zajló utazás, tulajdonképpen „a Stalker gyerekeknek”, amelynek stílusa különösen közel áll hozzá.

kepatmeretezes hu Sajt.tj.2017.okt.1827

Szenteczki Zita rendező a Macskaherceg kapcsán kiemelte: a történet azért is különleges, mert manapság ritka a felnőtteknek szóló mese. A darab alkotói közül többen is az egyetemi évfolyamtársai közül kerültek ki (mint például Pájer Alma Virág és Dér Zsolt), akik azóta már frissdiplomások. Az említett darab nem klasszikus bábelőadás: az itt látható, rendkívül látványos fejdíszek jelenléte ugyanis – a hagyományos bábmechanizmussal ellentétben – inkább nevezhető szimbolikusnak, és ez egyúttal az értelmezés „egy új, lehetséges síkját nyújtja” a néző számára. Az előadás, a Manna jóvoltából korábban több fesztiválon is szerepelt, azonban még soha nem játszották kétszer ugyanazon a helyen.

Ha már szimbólum: az új kezdeményezést a Manna Egyesület vezetője Hoffer Károly bábjának ünnepélyes „Kultúrtérbe helyezésével” erősítette meg. A hófehér báb arc – mintegy tabula rasaként – szabadon alakítható, formálható, melynek karakterébe bárki és bármi beleképzelhető.

B32 Galéria és Kultúrtér, 2017. november. 18.

(Gáspár-Singer Anna)

 

© 2016 KútszéliStílus.hu