Antal Klaudia: Fullasztó giccs

Elhalasztott holnap

A Honvéd Együttes Színészkarának produkciójában azonban a giccs nem eszköz, csupán eredmény, mely nem jár együtt különösebb mondanivalóval.



Miért ezt és miért így? – merült fel bennem újra és újra a kérdés Csizmadia Tibor Elhalasztott holnap-rendezésének nézése közben, s mélyen belül azt kívántam, bárcsak az előadást is elhalasztották volna.
A Bethlen Téri Színház legújabb bemutatója első világháborús katonadalokkal, próza- és versbetétekkel kívánja felidézni a háborús éveket, s annak kihatását az egyéni sorsokra: látunk huncut lányokkal kacérkodó, épp a harcba menetelő, édesanyjának levelet író, szerelmétől búcsúzó és fronton eleső tiszteket, de megjelenik az özvegyen maradt asszonyok, gyermeküket elvesztő édesanyák, szerelmük elvesztésétől megöregedő fiatal lányok képe is. Mindenegyes sors egy népszerű dal keretében kel életre: többek között felcsendül az Esik az eső, ázik a heveder, Előüzent Ferenc Jóska, Piszkáld ki, Karády Katalin híres Valahol Oroszországban és Czeglédi Gyula – Harmath Imre Szervusztok lányok című dala.

elh1


A dalok valóban apró szilánkok, melyek azonban nem állnak össze egységes történetté, ahogy azt a sajtóanyag ígéri. Dramaturgiailag felépítetlenül villannak fel előttünk a klipekké formált bakatörténetek: úgy tűnik, az egyetlen szerkesztési elv az, hogy egy-egy szomorú dalt vidám kuplénak kell követnie a közönség szívének szilánkokra törésének elkerülése érdekében.
Az est dalgyűjteményét a rendező vetítések, animációk és bábok használatával kívánja izgalmas, frappáns színpadi látomásként megjeleníteni, azonban ez mindent elöntő, nyomasztó giccsbe fullad. Visszatérő megoldás a fehér háttérvászonra vetített árnyjáték: a Vágják az erdei utat és az Esik az eső, ázik a heveder című dal frontra menetelő tiszteinek történetét papírból kivágott figurákkal, míg a szerelmesek búcsúzásáról szóló kuplét maguk a színészek játsszák el. Utóbbi elmesélésében a vászon teljesen ellehetetleníti a fiatalok találkozását; a szerelmesek árnyéka nem tud összeforrni hol a lány, hol pedig a fiú óriássá nőtt vagy épp eltörpült árnyképének köszönhetően.
Az árnyjátékok mellett animációk vetítésére használja Csizmadia a vásznat. Bella István honvéd sírtalan sírja fölé írt Halotti beszéd című vers szavalását csillagszemű tiszteket felvonultató, harsány színekkel kiszínezett, giccsbehajló népmese kíséri végig, az édesanyjának levelet író tiszt vágya, a batyuba csomagolt csirkecomb és pálinka, illetve a szerelmének üzenő lány levele is egy-egy „szívfacsaró" animáció keretében jelenik meg.

elh2


A kellékhasználat legjellemzőbb eleme (a töménytelen mennyiségű) papír. Az Előüzent Ferenc Jóska című bakadal alatt röpülnek a fehér, majd a háború által vérrel beszennyezett és legvégül a halál fekete sötétségébe mártott röplapok, a Száll a gépmadár előadását papírrepülők tarkítják, a Valahol Oroszországban szerelmi párosa pedig egy fogyni nem akaró papírtekercset olvas. Előkerülnek még gyerekjátékok (félkarú maci és játéktank) is, melyek a háború a gyerekek viselkedésére, életére és játékai tett hatását jelképezi. A papírbábuk mellett feltűnik még egy humorforrásként szolgáló csontváz, aki fejét veszti a szerelemtől, de leginkább a háborútól, illetve az Ellőtték a jobb karomat című dal éneklése közben egy marionett bábu, akire a bor vérként ömlik.
Az érzelmes árnyjátékok, az apjukat elvesztő gyermekek szomorú animált népmeséje, a rózsaszín hegyek előtt vérét hullató marionett bábu tehát mind hozzájárulnak a látványvilágban domináló giccs megerősítéséhez. A színpadon megjelenő giccs önmagában nem jelentene problémát, hiszen gondoljunk csak Pintér Bélára, akinek egyik formakánoni jellegzetessége az archaikus és a giccs elegyítése. A Honvéd Együttes Színészkarának produkciójában azonban a giccs nem eszköz, csupán eredmény, mely nem jár együtt különösebb mondanivalóval.
Az Elhalasztott holnap nem tekinthető előadásnak – ennek megfelelően próbáltam kerülni is ezt a megnevezést – sokkal inkább egy népszerű bakadalokat csokorba gyűjtő műsornak, mellyel a háborús években például Karády Katalin biztathatta és vigasztalhatta a fronton a katonákat és a tehetetlenség fájdalmától szenvedő otthonmaradt asszonyokat. Azonban arra a kérdésre, hogy miért érdemes a kétezres években ezekkel a világháborús dalokkal és magával a korszakkal foglalkozni – Pintér Béla Gyévuska című előadásával ellentétben – Csizmadia Tibor nem találta meg a választ.

Elhalasztott holnap (Honvéd Együttes Színészkara)

Látvány: Nemes Takách Kata. Zenei vezető: Kiss Ferenc. Zenei munkatárs: Péterdi Péter. Korrepetitor: Lovas Gabriella. Koreográfus: Horváth Zsófia. Rendező: Csizmadia Tibor.
Előadják: Eke Angéla, Fazakas Júlia, Simon Andrea, Ágoston Péter, Márkus Sándor, Marofka Mátyás.

Bethlen téri Színház, 2013. október 3.

 

 

© 2016 KútszéliStílus.hu