Sárosi Emőke: Gyilkos babák

Jacqueline Susann: Babák völgye

Ha sikeres gazdagok boldogtalanságáról lehet olvasni, az biztosan reakciókat generál: a visszafogott entellektüel réteg csak csendben véleményez magában, de a bulvárlapok pletykaéhes olvasóinak hisztérikus indulataira vastagon számítani lehet...

A cél halál, az élet küzdelem és az útjelző táblák a babák. Jacqueline Susann 1966-ban írta meg a Babák völgyét, amely a The New York Times bestseller-listáján landolt, megjelenése óta több mint 30 millió példányban kelt el. 24 nyelvre lefordították, készült belőle játékfilm, tévésorozat is. Az utópisztikusnak tűnő sztárgyár víziója jelenünk naturalista leképeződése, amely 2014-ben a Partvonal Kiadó gondozásában jelent meg újra.
Siker, pénz, csillogás, és ami mögötte van: szex, érdek, drog. A regény három fiatal lány (a naiva Anne Welles, a buja Jennifer North és a nagyravágyó hisztérika Neely O'Hara) tragikus élettörténetét meséli el a show-business árnyoldalait is láttatva. Kegyetlen őszinteséggel ír a máig töretlen filmes hitvallásról: fiatal és karcsú – vagy halott lehetsz a pályán. Három nő megrendítő pillanatain keresztül pereg életük filmje.
Jennifer érzéki teste börtönében lesz boldogtalan. Tehetségének hiányát tökéletes alakja és mellei kompenzálják, ám a fiatalság hajszolása nagy árat követel tőle. Alvásproblémáit illegális pirulákkal, ún. „babákkal" kezeli. A történet a mellek piedesztálra helyezésével vetíti előre a tragédiát. Jennifer ugyanis a „gyilkos kór" miatt önkezűleg vet véget életének, hogy elkerülje a mastectomia (az emlő sebészi eltávolítása – a szerk. megj.) csonkító brutalitását.

 babak volgyeNeely szeretetlen gyermeki pszichéjének rabságában vergődik, és a klisészerű, telhetetlen nagyravágyó hisztérika celeb karakterébe menekül. Függőségei és önpusztító személyisége párosul született tehetségével, ám labilis idegállapota szélsőséges helyzetekbe sodorja. Álmatlanságtól szenved, valamint kedélybetegségére és súlyproblémáira is a filmipar „tökéletes" gyógyírt kínál a színes kapszulák révén. „Babákkal" kel, fekszik. Kalandos életútjában a szalmalángsikerek boldog pillanatai színesítik a magány és a kőkemény munka sötétségét.

Mégis Anne története a legfájdalmasabb. Vidéki lánykaként – a hagyományos női sors, a falusi kényszerházasság boldogtalansága elől – valósággal elmenekült Lawrenceville-ből. Menekül a nyomasztó ténytől, hogy mindenki tud mindent a másikról, és generációk nőnek fel ugyanabban az időtlen házban, ugyanazt az élhetetlen élet élve. Anne mást akar. New Yorkba megy, és fiatal független dolgozó lányként életre szólóan beleszeret a város hírhedt nőcsábászába, Lyon Burke-be. Tragédiáját konoksága okozza: bármi történjen is, kitart egyoldalú szerelemérzete mellett. Férje hűtlenségére enyhülést és felejtést számára is csak „a babák" adhatnak. Egy életen át menekült a kisváros pletykái elől, és most a nagyváros szája sugdolózik a háta mögött.
A show-business csábító álarca alatt megnyomorított női sorsokról mesél Susann regénye. Narratíváival reflektál és véleményt alkot a negyvenen túli, elmagányosodott, boldogtalan dizőzökre. Neely karakterében felsejlik Judy Garland figurája, míg Jennifer alakjában Marilyn Monroe-é. Boldogtalanságuk a közös nevezőjük. Gazdagok, szépek és szomorúak. Nőisségük kiteljesedése – gyerek, család – nem egyeztethető össze a karrier csillogó taposómalmával.
Ha sikeres gazdagok boldogtalanságáról lehet olvasni, az biztosan reakciókat generál: a visszafogott entellektüel réteg csak csendben véleményez magában, de a bulvárlapok pletykaéhes olvasóinak hisztérikus indulataira vastagon számítani lehet, hogy enyhítsék belső frusztrációikat. Ez a szenvedély (vagy inkább szenvedés) a bestsellerek sikerének záloga.
Jó történet, érdekes mozzanatok, érzelmek és szélsőséges karakterek, mindez egy szokatlan világban. A lényeg, hogy tökéletes meseként kizökkentsen a hétköznapok szürkeségéből.

Jacqueline Susann: Babák völgye
Fordította: Loósz Vera
Partvonal Kiadó, 2014

2014. július 22.

Az 1967-es film (rendezte: Mark Robson) trailere:

 

 

© 2016 KútszéliStílus.hu