Leveleki László: Szívcsempészet

Turbuly Lilla: Talált szív – a Ciróka Bábszínház előadása

A bábjátékkal és tárgyanimációval keveredő színészi játék már csak azért is színészt próbáló feladat, mert a színpadot is folyamatosan átrendezik, ami sok-sok doboz, polc és tárgy szüntelen ide-oda mozgatását igényli.

Milyen előfeltevésekkel ül be az ember egy olyan előadásra, amelynek Talált szív a címe, és a plakátján egy jókora, az előadásfotókon meg legalább kéttucatnyi piros szív virít? Minimum azzal, hogy a játék kétesélyes, és a rosszabbik változat a gyerek-, és az őket kísérő felnőtt szívek facsarására fut ki. Ha azonban ismerjük a Ciróka Bábszínház igényes repertoárját és Kolozsi Angéla rendező munkáit, már nyugodtabb szívvel adhatunk esélyt a piros plüsstobzódásnak.
Ez a szív ugyanis, mely körül a cselekmény forog, valóban plüssből készült, és a történet főhőse, egy Pepe nevű óvodás kisfiú talál rá egy parkban. (Vagyis a cím a történet ismeretében akár egyszerű tényközlésnek is tekinthető.) Az előadás az irodalmi alapanyaghoz (Turbuly Lilla azonos című mesekönyvéhez) hűen követi végig a kisfiú „zarándokútját", ahogy próbálja megkeresni a plüss szív gazdáját, miközben különböző emberekkel és élethelyzetekkel találkozik, hogy végül ott találjon rá a jogos tulajdonosra, ahol egyáltalán nem is kereste. Az eredeti történethez azonban egy keretjátékot is illesztettek: a talált tárgyak osztályán egy férfi (Fülöp József) és egy nő (Szörényi Júlia) leltározza az elveszített dolgokat, itt kerül elő az a bizonyos plüss szív, amelyet a férfi oda szeretne csempészni a nő keze ügyébe – sikertelenül. Ezért aztán egy dobozban talált kisfiúbábbal (Pepével) játékba kezd, és ebbe a játékba – a tulajdonképpeni mesébe – a nő is bekapcsolódik.

talált szív 1

Fülöp József és Szörényi Júlia / fotók: Újvári Sándor

Pepén kívül csak a kisfiú szerelme, Vanda kapott bábtestet. (A bábtervező Sipos Katalin.) Óvodástársaikat és Pepe nővérét játék babák képviselik, a felnőtteket pedig mindössze egy-egy jellemző tárggyal jelenítik meg. Így Pepe anyukáját egy pár kesztyű, Vanda nagymamáját a gurulós bevásárlótáska, a „zarándokút" során megszólított járókelőket egy pár cipő, egy kalap vagy egy gördeszka jelzi. A bábjátékkal és tárgyanimációval keveredő színészi játék már csak azért is színészt próbáló feladat, mert a színpadot is folyamatosan átrendezik, ami sok-sok doboz, polc és tárgy szüntelen ide-oda mozgatását igényli. Van néhány visszatérő jelenet, amelyben a tárgyakkal való játék egészen bravúros, mint amikor Pepe az óvodástársai tanácsát kéri ki: ilyenkor négy babát, egy bábot és jó pár tárgyat mozgatnak, miközben nem eshetnek ki az ismétlésekre épülő, mondókaszerű szöveg ritmusából sem.

talált szív 3

A mozgás egyébként is fontos része az előadásnak (a koreográfus Benkő Ágnes). Ilyen, jól megkoreografált jelenet mindjárt az első, a szívcsempész némajáték, de a színpadátrendezéseknek is megvan a maga koreográfiája, Kormos Z. Zsolt repetitív zenéjére.
A színészek folyamatosan kilépnek a kiinduló karakterekből, a raktárosokéból, és folyamatosan vissza is lépkednek oda. Fülöp József „félénk vagyok, de hódítani akarok" raktárosa lankadatlan energiával talál ki újabb és újabb szituációkat, játékokat a lány meghódítására, miközben a színész egy kis távolságot is tart a karaktertől. Szörényi Júlia kelletlen-hivatalos raktároslánya lassacskán hagyja magát belevonni a játékba, hogy aztán annál nagyobb lelkesedéssel vegyen részt benne. A két színész a néhány perces mikrojelenetekben sok ötlettel teremt kontúros karaktereket, legyen szó egy folyton tündi-bündiző anyukáról vagy a költői lelkületű bolti eladóról.

talált szív 6

Kolozsi Angéla rendezése mértéktartó eleganciával kerüli el a szívtematikában rejlő csapdákat, és hitelesen helyezkedik bele egy ötéves kisfiú szemszögébe: abba, ahogy a világot, a felnőttek néha érthetetlen reakcióit és gyerektársait látja. Ezt a szemszöget tükrözi az is, hogy a felnőtteket egy-egy kiemelt tulajdonságukkal ábrázolja, azt mutatja meg, amit egy gyerek a maga térdközeli nézőpontjából lát belőlük: cipőket, seprűt, újságot; míg a Pepe világához – konkrét értelemben is – közelebb álló gyerekszereplők a maguk teljességében vannak jelen.
A mindennapi élet keretei közé illesztett történet nem kínál akcióözönt a másfajta meséken (is) szocializálódott óvodásoknak (az előadást 4 éves kortól ajánlják), de a 45 perces előadás túlnyomó részében magával viszi őket, és a humorát is értik, értékelik. Néhány ponton a játék lendülete veszít az erejéből, ekkor az ő figyelmük is lankad egy kicsit, de ezeken a pontokon az előadás gyorsan túllendül. Erényei közé tartozik, hogy a felnőttekhez is tud szólni, éppen azzal, hogy ebből a gyermeki látószögből néz rá felnőttségükre.
Az előadás végére úgy áll vissza a plüss szív elvesztése/megtalálása miatt megbolydult Pepe-világrend, hogy abban majd' minden szereplő épülve-gyarapodva foglalhatja el a helyét, miközben elkerülik a tanulságok didaktikus levonását. A keretjátékhoz visszatérve a raktárban is helyreáll a rend, a 24 dobozra 24 mágnes szív kerül. De hát mit várjunk egy olyan rendezőtől, aki nem átall a saját mesekönyvében angyalokról írni (Emília és az angyal, akit Körmöczi Györgynek hívtak, Pagony, 2014)?

Talált szív
Turbuly Lilla Talált szív című mesekönyvéből színpadra alkalmazta: Kolozsi Angéla. Dramaturg: Gimesi Dóra. Zeneszerző: Kormos Z. Zsolt. Tervező: Sipos Katalin. Koreográfus: Benkó Ágnes. Rendezőasszisztens: Szabó Nóra. Rendezte: Kolozsi Angéla.
Játsszák: Fülöp József és Szörényi Júlia.

Ciróka Bábszínház, Kecskemét, 2015. január 5.

 

 

 

© 2016 KútszéliStílus.hu