Turbuly Lilla: Kuglófcsata Egerben

Szép Ernő: Kávécsarnok

A folyamatos építkezés nemcsak a repertoáron, a helyszínen is látszik.

Nyolcadik évadában jár az Egri Érsekkerti Nyári Játékok, és – talán véletlen, talán nem – éppen nyolc előadást kínálnak a felnőtt nézőknek ezen a nyáron. Igaz, ezek közül az egyik, A Grund vendégjáték és koncert, de a többi hét saját előadás, két új bemutatóval. Olyan ismert vígjátékok vannak köztük, mint az Anconai szerelmesek, a Kölcsönlakás vagy a Mezítláb a parkban. Mindehhez hat gyerekelőadás is csatlakozik klasszikus- és kortárs mesékből. (A játékokat rendező Egri Pinceszínházról és a tavalyi évadukról itt írtunk.) A folyamatos építkezés nemcsak a repertoáron, a helyszínen is látszik: tavaly óta megújult a nagyszínpad nézőtere, az egyszerű fapadok helyett már kényelmes székek várják a nézőket. Az állandó „díszlet”, az Érsekkert azonban szerencsére változatlan.

kávé1Kávécsarnok / Bellus Attila / Fotók: Gál Gábor / A fotók forrása a Pinceszínház Eger fb-oldala

A Kávécsarnokot a kamaraszínpadon játszották, teltházzal. Ez a rövidke (kötetben mindössze 25 oldalas) életkép nem tartozik Szép Ernő ismert munkái közé, de azért a közelmúltban is lehetett színpadon látni, a Zentai Magyar Kamaraszínház játszotta Mezei Kinga rendezésében, két másik Szép Ernő-egyfelvonásossal együtt, Május van, Tisztelt úr… címmel. 1916-ban jelent meg először, vagyis az első világháború alatt született, de ennek semmi nyoma a darabban.(Nem úgy, mint a szerző másik arcát megmutató, Emberszag című önéletrajzi regényben, amelyből Szikszai Rémusz rendezett előadást a Szkénében.) A Kávécsarnok helyszíne egy békebeli műintézmény, csatát pedig a tulajdonosnő vív benne az egyik törzsvendéggel, aki az istennek se akarja bevallani, hány kuglófot evett valójában. A könnyed kabarétréfa mögött azonban ott van a két magányos ember belső csatája is, amit árvaságukkal, talpon maradásukért vívnak a mindennapokkal.

Szép Ernő darabjai közül az utóbbi néhány évadban a Vőlegényt vették elő legtöbbször, játszották Szombathelyen (r.: Mohácsi János) és a Belvárosi Színházban (r.: Novák Eszter) is. Talán a társadalmi tabló, az elhazudott szegénység ragadta meg benne a rendezők fantáziáját. Naszlady Éva is megrendezte Zalaegerszegen, és most Egerben újra Szép Ernőt választotta, egy nyári színpadhoz jobban passzoló, könnyedebb darabbal.

kávé2Bellus Attila és Ráckevei Anna

A Kávécsarnok önmagában, rövidsége miatt kevésnek tűnik egy egész estés előadáshoz, azonban egy némajátékos felvezetéssel és néhány jelenetrész kibontásával elérték az egyórás játékidőt. Dramaturgot nem tüntet fel a színlap. Újraolvasva a darabot úgy tűnik, hogy a szöveget egy az egyben megtartották, még az olyan, mára már kihalt vagy más értelemben használt szavakat sem húzták ki vagy helyettesítették, mint a tuséroz vagy a (köznevesített) nóbel. A döntés érthető, hiszen a darab humora jelentős részben éppen a korabeli nyelvhasználatra épül. A nagysád és a tisztelt úr megszólítások minden mértéken felüli ismételgetése az egyik humorforrás.

Rózsa István hangulatos díszlete és Húros Annamária jelmezei is korabeliek. Ha a hőség miatt nem is korabeli ruhában (szegény színészek, izzadnak bennük rendesen, akkor is, ha a darab szerint nem kellene, hát még akkor, amikor fő ütközetüket vívják), de sokan szívesen beülnének oda egy kávéra, kuglófra. (A pénztárgépük ugyan biztosan nincs a NAV-hoz bekötve, viszont egy valóságos műalkotás.)

kávé3Ráckevei Anna és Bellus Attila

Legendás színészek játszották már el a két főszerepet: az Irodalmi Színpad 1967-es előadásában Tolnay Klári és Zenthe Ferenc (r.: Pártos Géza), a filmváltozatban Bulla Elma és Páger Antal (1970, r.: Kalmár András). Egerben Ráckevei Anna és Bellus Attila bújtak Fáni, a kávéház-tulajdonos és Alajos (a mamának csak Lajcsika) bőrébe. Jó párost alkotnak, érzékenyen mutatják meg a két ember harcából kibomló sorsközösséget. A darab lehetőséget ad sírásra, nevetésre, nagy veszekedésre, elcsendesülésre, egymáson való élcelődésre és egymásra nevetésre egyaránt. És ezt az utat túlzások nélkül, érzékenyen járják végig. Szép, ahogy a komoly üzletasszonyarc mögül idővel kibújik a fogtömés-mutogató kislány. Ahogy a hírlapot reklamáló vendégből egy 52 éves, a mamája után síró kisfiú lesz, és ez amennyire megmosolyogtató, annyira szomorú is. Éppen, ahogy Szép Ernőhöz illik. Nehéz dolog színpadon jól nevetni és jól sírni. Bellus Attilának ez is sikerül, ahogy a humoros jelenetek is a finom irónia, nem pedig a harsányság felé hajlanak.

kávé4Ráckevei Anna és Bellus Attila

A két abszolút főszerep mellett Soós Diánának jut még lehetőség néhány rövid villanásban: az asszonya szolgálatában feloldódó, örömeit és bánatát a magáénak megélő szolgálólányt („életem tanúja” – ahogy a gazdasszonya mondja) tudja megmutatni.

Tavaly is, idén is azt tapasztaltam, hogy az Érsekkerti Játékok minőségi szórakoztatásra törekszik. Jó, hogy a közkedvelt, kommersz darabok mellett minden évben elővesznek egy-egy kevésbé kézenfekvő darabot is, amilyen idén a Kávécsarnok, tavaly a Stílusgyakorlatok volt. Külön öröm, hogy a két gyerekelőadás alapján, amit itt láttam (A Négyszögletű Kerek Erdő, Pinokkió), a kicsiket is komolyan veszik.  

4szöglet A Négyszögletű Kerek Erdő

Szép Ernő: Kávécsarnok

Játsszák: Ráckevei Anna, Bellus Attila, Ivády Erika, Kelemen Dorottya, Soós Diána.

Díszlet: Rózsa István. Jelmeztervező: Húros Annamária. Jelmez-kivitelező: Szaniszlóné Kovács Tímea. Rendezőasszisztens: Ivády Erika. Rendezte: Naszlady Éva.

Egri Érsekkerti Nyári Játékok, 2018. augusztus 10.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu