Fejes Endre – Tasnádi István: Rozsdatemető 2.0 -

Azt sugallják nekünk a Petőfi Sándor utcában, hogy az elmúlt 100 évben a szabad levegőt és a közösségi tágasságot nélkülöztük a leginkább.

A nemesen egyszerű, néhol a balladák stílusát idéző mondatok rögtön a szituációk közepébe csapnak. A letisztult, hivalkodásmentes próza az élettörténetek apró csomópontjait helyezi egymás mellé. A szereplőket megbízható burok, a hallgatás törvénye védi az olvasó kíváncsiságától. A figurák nem mesélnek, és főleg nem beszélnek önmagukról. A párbeszédek általában nem mutatnak túl a mindennapok nyelvi kliséin.

Péter Kata, Szirtes Ági és Rujder Vivien / Fotók: Dömölky Dániel / A fotók forrása: Katona József Színház

Fejes Endre majd hat évtizeddel ezelőtt széleskörű vitát kiváltó regényében, a Rozsdatemetőben egy munkáscsalád próbál fellépni a társadalmi felemelkedés következő lépcsőfokára, a kispolgári életformába. A felütés nyomozást ígér egy gyilkosság ügyében. A regény cselekménye az elbeszélő teljes kudarcával végződik, hiszen az alapjaiban keretes szerkezet ellenére a zárlatban a tényeket hűségesen gyűjtő nyomozó már meg sem jelenik. Csak a csendes tanúzás marad neki, ahogy a befogadónak is.

A lélektani ábrázolás hiánya miatt ma a regény mitikus időkezelése a páratlanul izgalmas. Az utóbbira utalnak az állandó jelzők és nyelvi fordulatok (Pék Mária halat rántott és túrós csuszát készített, Jani rátette sárgás szemét). A cselekmény csomópontjainak, a születéseknek, a házasságkötéseknek, valamint a karácsonyoknak ismétlődése szintén az eposzokat idézi. Ezért a Tanácsköztársaság, a második világháború, a Rákosi-rendszer vagy éppen az 1956-os forradalom alig észrevehető a család életében. Mindennek ellenére Fejes műfajilag sokszínű prózája leghívebben talán a családregény narratív mintázatát követi.

Kovács Lehel, Péter Kata, Szirtes Ági, Bezerédi Zoltán, Rujder Vivien, Mészáros Blanka és Vizi Dávid

A Katona József Színházban megtekinthető Rozsdatemető 2.0 szövegkönyvét Tasnádi István készítette. Az első rész Fejes Endre regényének színpadi verziója. A második felvonás ott folytatja a történetet, ahol a regény abbahagyja. 1962-től egészen 2006-ig követhetjük hőseink sorsát. Tasnádi szerencsés kézzel egyszerűsíti a sztorit. A színpadi verzióban Hábetleréknek négy helyett csak három gyerekük van. Ez azért jó, mert a regény sikerületlenebb részei közé tartozik, hogy a két kisebb lány, Eszter és Hajnalka látványos párkapcsolati kudarcai mennyire összetéveszthetően azonosak, így nem bírja el, csak egyiküket a színpad.

Máté Gábor rendezése a szünetig a család feltétlen összetartó erejéről szól. Az erős színészi pillanatok egyértelműen az első felvonást jellemzik. Hábetler János (Bezerédi Zoltán) nadrágszíjával veri féltékeny feleségét, Pék Máriát. A hihetetlen belső tartással játszó Szirtes Ági képes arra, hogy elhitesse velünk: hiába fekszik a földön, hiába kapja a fájdalmas ütlegeket, ekkor és más esetekben is övé lesz az utolsó szó, mert bármilyen áron, de összetartja Hábetleréket.

Szirtes Ági és Bezerédi Zoltán

Az előadás a családi életet speciális háborúként ábrázolja. A szemben álló felek verbálisan és fizikálisan sem kímélik egymást. Ám amint komolyan megszorul egyikük, az előbb még marakodó családtagok azonnal a bajba jutott segítségére sietnek. Ezt húzza alá Vizi Dávid játéka is a lobbanékony ifjabb Hábetler János szerepében. Vizi kapta a legnehezebb feladatot, mert egyszerre mesélője és a szereplője is a történetnek. Indulatos kitörései nem túlzók, miközben ez a kőkemény, megalkuvást nem ismerő férfi a nagyon-nagyon mélyre rejtett érzelmeit komoly belső intenzitással éli meg. Ilyenek a jelenetei Reich Katóval (Mészáros Blanka).

Fullajtár Andrea erősen vonzza a nézői tekintetet. A gyereket váró Csele Juli biztos kézzel rajzolt, színes portré egy levegőtlen társadalomban élni kénytelen, de a szabadságra törő, a konvenciókat semmibe vevő nőről. A reményt soha el nem vesztő Csele Juli köpőcsészéket tisztít. Az undorító munkát sok-sok pálinkával átvészelő nő kezében több farok volt már, mint kilincs. Összetett alakítás ez, mert nem egyszerűen a rossz kurvát látjuk, hanem az életörömmel teli egyéniséget is. A szörnyen borzas haj, a leeresztett hózentróger, a bakancs eloldott fűzői, a csámpás lábak tenyeres-talpassága ellenére Fullajtár Csele Juli érzékiségét is megmutatja, amikor kihívóan, kanállal a szájában méregeti az asztalnál ülő férfiakat.

Tasnádi Bence és Rujder Vivien

A rendezés mikroszituációs erejét dicséri, hogy a szavak nélküli részletesség többször beszédesebb a szövegnél. Hajnalka (Rujder Vivien) csak fél fenékkel ül a székén. A jobb farpofája hívogatóan gömbölyödik Ervin (Tasnádi Bence) felé. A vágyakozva néző fiatalember pedig a gitárját simogatja oly lágyan, mintha az Hajnalka vágyott hátsója lenne. Karácsonykor Gizike (Péter Kata) először édesanyját, Pék Máriát csókolja meg, és nem kérőjét, Hires Istvánt (Kovács Lehel). Ennyiből is érezhető, hogy házasságuk válással végződik majd.

A második felvonás a jelenkorunk közéletének roncsolt tükre. A zűrzavaron kívül más nem látszik benne. Vélhetően az erősen szatirikus hang hivatott ellenpontozni a fentieket. Tasnádi folytatásának ez néhol sikerül, néhol nem. Mégsem lehet vitatkozni azon, hogy az előadás a két felvonással kerek egész. Merész tett az MTV-székház 2006-os ostromát esztétikai érvényességgel a cselekmény részévé tenni.

Rajkai Zoltán és Czvikker Lilla

Azt sugallják nekünk a Petőfi Sándor utcában, hogy az elmúlt 100 évben a szabad levegőt és a közösségi tágasságot nélkülöztük a leginkább. Egyebeket most nem említve. A szabadság most is hiányzik. Egyre jobban.

Ha olvasni kezdi az ember a Rozsdatemetőt, egyhamar nem tudja letenni. Nagy kár, hogy kevesen rugaszkodnak neki, mert az egykor rengeteget elemzett regényt manapság a kutya sem veszi a kezébe. Azt, hogy miért és hogyan sodródhatott Fejes Endre életműve az irodalmi kánon perifériájára, jelen írásnak nem feladata kutatni. A Hábetler család 100 éve alcímen futó előadásban a Katona József Színház társulata kitűnő formáját hozza.

Fejes Endre – Tasnádi István: Rozsdatemető 2.0

Díszlet: Cziegler Balázs. Jelmez: Füzér Anni. Jelmez-asszisztens: Kovács Ildikó. Világítás: Lohár Antal. Videó: Török Marcell. Dramaturg: Török Tamara. Zene: Dargay Marcell. Súgó: Héricz Anna. Asszisztens: Fejes Vera. Rendező: Máté Gábor.

Játsszák: Bezerédi Zoltán, Vizi Dávid, Szirtes Ági, Péter Kata, Rujder Vivien, Kovács Lehel, Mészáros Béla, Elek Ferenc, Kiss Eszter, Szacsvay László, Mészáros Blanka, Tasnádi Bence, Bodnár Erika, Ujlaki Dénes, Fullajtár Andrea, Rajkai Zoltán, Dankó István, Takátsy Péter, Czvikker Lilla, Rohonyi Barnabás, Lengyel Benjámin.

Katona József Színház, 2019. március 9.