Varga Kinga: „Minden egész eltörött”

Demeter Helga: Lehet rá nem gondolni –

A folyamatos egyensúlykeresés az előadás minden szintjén megjelenik, az elvont és a konkrét egyszerre van jelen…

Az Arccal a halnak, az Artus tehetséggondozó programjának keretében életre hívott előadás, a Lehet rám nem gondolni Demeter Helgának (a Soproni Petőfi Színház színésznője) egyszemélyes performansza, színpadi vibrálása.

Táncszínháznak indul, aztán monodráma lesz belőle. Furcsa, kicsavart, esztétikailag szép pózokban megmerevedő pillanatképekkel színesített monológ az elvesztett férfiról. Fizikai színházat látunk, és költészetet hallunk. Sokáig úgy tűnik, hogy gyászfeldolgozás ez, aztán a végére egyértelmű: elhagyatás-történet. A magára hagyott nő szenvedése és trauma-feldogozása.

demeterhelgaA képek forrása az előadás facebook-oldala

Demeter Helga szép magyar nyelven, ritkán hallott, szép artikulációval mondja végig a kortárs magyar irodalomból és slam poetryből összeállított szövegét. A szövegek ismeretének hiányában nem derülne ki, hogy ez nem egy konkrétan létező mű, mert annyira egységes benyomást kelt. Azt csak sajnálni lehet, hogy a közönség soraiban ülő külföldi vendégek mit sem érthettek az előadás szövegszintjéből. Természetesen a látvány kárpótolhatta őket, de itt, ahogy a színlap is írja, a „kortárs fizikai színház, a kortárs magyar irodalom és a kortárs képzőművészet” együttesen jelent meg, és egymást felerősítve fejtették ki hatásukat.

A nő, a fehér ruhás nő – kosztümje, mint egy jégtáncmez, multifunkcionális, hogy a darab minden szintjének megfeleljen – az üres térben mozog, és csupán néhány kellék áll a rendelkezésére. Hétköznapi tárgyak, amelyeket nem rendeltetésszerűen használ. Belógatott, vállfára akasztott fekete férfizakó, melyet a vállfa kampóján át a szájába vesz. (Amikor találkozunk vele, a zakó még rajta van, a férfi közelségérzetét szimbolizálandó, lásd fehér-fekete kontraszt.) Egy szék, amelyet fejen állva a lábai közé szorít – mintha fejjel lefelé ülne a levegőben. Hívogatóan széttárt lábát terpeszbe veti a közönséggel szemben. Evőeszközök, melyeket az ujjain egyensúlyoz, egy bárszék, amin ül ugyan, de legnagyobb célja, hogy kibillentse az egyensúlyából úgy, hogy még nem dől el. Hátán fekszik, a szemgödrébe viaszukat folyató gyertyákat helyez, próbálja azokat ott tartani, miközben rendületlenül mondja a fájdalmát kifejező mondatokat. A fejenállás központi helyzetbe kerül a darabban: már az a kimerevített állapot nagyon hangsúlyos a rendezői balon, amikor a színésznő fejre áll, ezzel párhuzamba kerül a nagyon erős záró kép, amelyben a fehér férfiinget a lábára, a nadrágot pedig a fejére húzza. Mintha egy fej nélküli férfi állna fejen, míg maga a színésznő talpon áll. Ezzel is a férfi hiányára utal. Körbe van véve a férfi által otthagyott tárgyakkal, minden rá emlékezteti.

demeterhelga2

A kimerevített pillanatok Erwin Wurm ausztriai művész egyperces szobrait jelenítik meg. Vagyis a szövegben és látványban is kollázst látunk. Nincs direkt megfelelés a szavak és a képek szintjén, de a testhelyzetek, a mozdulatok hatnak egymásra. Például a széttárt láb a nyers csábítás érzetét fejezi ki, ugyanakkor a szavak szintjén olyasféle hangulat kel, hogy „nem kellettem már akkor sem neked, tudom”. Van ebben valamiféle kegyetlen vágyakozás is.

Az egyes szövegrészletek és élőkép-szobrok, a szöveg és a látvány egymást felerősítve mutatják be és írják le a szakítás utáni fájdalom és tehetetlenség fázisait, egészen az elfogadásig. A prózai szöveg svungja a képzőművészet által megihletett fizikai színház elemeivel, összművészeti hatásban fejezi ki a megbillent lelki egyensúly kínját. A folyamatos egyensúlykeresés az előadás minden szintjén megjelenik, az elvont és a konkrét egyszerre van jelen, a még éppen hogy lehetséges megragadásában. Erre azt lehet mondani, hogy terápia. A megjelenített női alak megéli ezt a folyamatot, végigszenvedi a stációkat. Győztesen jön ki ebből a vesztes helyzetből, megbirkózik vele.

Az előadás trailere

Lehet rá nem gondolni

Alkotók: Pion István, Simon Márton, Závada Péter verseiből, és Csinta Áron, Gábor Tamás Indiana, Süveg Márk slam soraiból. A szöveget összeállította és játssza: Demeter Helga. Konzulens: Nagy József. Design: Szabó Márton István.
Rendezte: Demeter Helga és Szabó Márton István.

Artus Stúdió, 2019. május 25.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu