Varga Kinga: Kegyetlen játék

Kosztolányi Dezső: Édes Anna -

Friss, ropogós és szenvtelen Szenteczki Zita rendezése az Örkény Színház Stúdiójában. A mából beszél, a kiszolgáltatottságot állítja középpontba.

Fehér harisnyanadrág és kombinétrikó, rózsaszín takarítóköpeny és túlcicomázott türkiz ruhácska. Ez Édes Anna, az Édes Anna-báb külső védjegye, amelynek Zsigmond Emőke kölcsönzi a testét és porcelánbabaszerű szép arcát, melyből gyönyörű, kifejezéstelen szemek néznek maguk elé. A Ficsor és Jancsi szerepét egyaránt megjelenítő Borsi-Balogh Máté (Ficsorként) vállára vetve hozza be Annát, és veti le a díszlet központi elemét jelentő hosszú, keskeny kifutó porondasztalra (a később megfőzött csirke boncasztalára). A lány előbb élettelenül fekszik a hátán, és csak annyit tud mondani: itt valami elviselhetetlen szag van. Ő itt nem marad. Később mozgása darabos, négykézláb, nagy erőfeszítést kiadva csúszik végig az asztalon, majd az asztal alatt, mint egy kutya, adott irányban, végeláthatatlanul.

édesanna3Borsi-Balogh Máté és Zsigmond Emőke / Fotók: Jókúti György

A stúdiószínpad szűk tere, a hatszereplős (11 karakteres) előadás, a néhány díszlet és kellék (kis kék Aphrodité szobor az asztal előtt, a színlapon is szereplő őzike nipp a csupasz színpadi tér egyik ajtaja fölött) mind minimalizál. A rendezés érzékelhető célja, hogy a regényben meglévő AnnaVizyné kapcsolatot hangsúlyozza. A magánéleti szálat helyezi tehát középpontba, a társadalmi rész csupán szövegszinten hangzik el (bár hallható kevés mának szóló konyhapolitizálás, de az csak háttér, lásd: Moviszter és Vizy párbeszéde az emberiségről a porondasztalon, vagy a példabeszéd a narancsról).

édesanna4Zsigmond Emőke és Borsi-Balogh Máté

A regény „közismert” jelenetei alkotják az előadást. Mint afféle Édes Anna „best of”. Még azt is meg lehet kockáztatni, hogy ezek a könnyen befogadható részek. A három vendégség-nagyjelenetből csak a piskóta-betétet (itt fut le a macska-sztori) és a miniszteri kinevezést hagyják meg. Ilyenkor Anna az asztal alatt mászkál kicsit kutya-, kicsit gyerekstátuszban. Levetik neki a koncot, a maradék narancsot. A gyilkosság után elvágják a történetet, ezzel koncentrálják a drámai hatást (dramaturg: Bíró Bence). Valljuk be, az emlékezet valahogy így rögzíti ezt a történetet. Hogy utána Anna pontosan hány év fegyházat kap, és hogyan szól érte a könyörületi ima – erről már nem beszél az előadás. Ez a rendező fricskája a mának. Irgalom, könyörület? Ilyesmit ki lát maga körül manapság?

édesanna1Für Anikó és Zsigmond Emőke

A regény narrációtechnikáját a porondszerűséggel és a szöveg szereplők közötti szétosztásával jelenítik meg. A figurák többször magukat értelmezik, és saját motivációikról beszélnek. Gúnyos és eltartó a rendezés, a szereplők nem egymással kommunikálnak, hanem egymás mellett. Nem is érnek egymáshoz. Sem Jancsi és Anna, sem Anna és gazdái a gyilkosságkor. Utóbbit a szereplők piskótatorta-evés közben beszélik el. Nem realista a színjátszás: külső színházi eszközök fejeznek ki érzelmeket, motivációkat. A karakterek általában – Anna kivételével – előre néznek, alaphelyzetben egymás mellett ülnek, és kinyilatkoztatásként hangzanak el a mondataik. Mindannyian két szerepet játszanak. A Vizy házaspár és Moviszterék az úri ház lakói (Tatárék és Drumáék nincsenek jelen). Ficsor házmester egyben Jancsi is, Epres Attila Moviszter és Elekes, Jancsi barátja. A két szomszéd cselédet, valamint Moviszternét és Vizynét Bíró Kriszta és Für Anikó alakítja. A szerepkettőzésnek funkciója van: a színpadi aktorok egyszerre több identitást vesznek fel, és mindannyian Anna kegyetlen kiszolgáltatottságában tobzódnak.

édesanna2Für Anikó, Borsi-Balogh Máté, Zsigmond Emőke és Epres Attila

Ebben az univerzumban a fő tengely Édes Anna és Vizyné között húzódik. Für Anikó megjelenítésében az asszony méltóságteljes és rideg, igazi dáma nagy lobogó hajával, ideggyengeségre utaló finom rezdüléseivel. Nem lehet őt nem nézni, rózsaszín, elől masnis blúzában és térd alatt vágó szűk, aranyszínű szoknyájával. Frigiditásában és ideggyengeségében van valami báj is. Delejezve hat Annára, és Anna is mérgezi őt. Kapcsolatuk beteges, szélsőségesen egymásra vannak utalva. Für Anikó sikeres hisztériás jelenettel tartja vissza a házasságtól a lányt, Anna ebben az erős színházi jelenetben ülőbaba pozíciót foglal el az asztalon. Később Vizyné fel is öltözteti babaruhába, kiabál vele, máskor lányaként öleli magához, és fésüli. Anna porcelánbaba-szépségével és babamozgásával vonzza a tekintetet, alig beszél, minden mozdulata riadtságról, sebzettségről és gyámoltalanságról árulkodik. Kis kuckója fent van a falon, ott kuporog. Anna és Vizyné egy ponton teljesen azonosan néznek ki, Vizyné leveti magas sarkú cipőjét és tornacipőt húz, összeköti a haját, mint Anna, Annának pedig ugyanolyan a kosztümje, mint Vizynének.

édesanna6Znamenák István és Epres Attila

A Borsi-Balogh Máté egyszerre Jancsi is, Ficsor is. Ő Anna egyik rabtartója. Ficsorként hozza be a színre, de Jancsiként mondja egy adott ponton, hogy vegye fel az úrnő ruháját. Ez továbbléptető pont ahhoz, hogy aztán Anna Vizynéhez teljesen hasonulni tudjon. Ez dramaturgiailag, rendezésileg is bravúr, ugyanis sikerül megjeleníteni a színpadon a regényben szereplő színpadias ruhacserét, a belső egymáshoz hasonulást is. A háromnapos tivornyán, a szerelmi légyott közepette Jancsi is öltözteti Annát. Nagyot taszít a lányon azzal, hogy elcsábítja, de nem sokkal nagyobbat, mint a többiek általában. A csábítás a kegyetlenkedés sorában csak egy újabb rész – ez eltér a regény elsődleges értelmezésétől. Jancsi tette az ABBA S.O.S-dalának magyarításával szívbe markoló, ám el van tartva, ami révén létre jött sterilitás a Kosztolányi-regényben is benne van. Az Epres Attila adta Báthoryról, a kéményseprőről itt nem hihető el, hogy Anna megmentője lehet (ahogyan ez a regényben értelmezhető), csak feltűnik a színen, az asztal egyik végén, nem lehet komolyan venni. Epres Vizyként szikár és kívülálló, elfogulatlan, mintha a valódi narrátor szerepét ő töltené be.

édesanna5Zsigmond Emőke

Znamenák István Moviszter doktora piros játék sztetoszkópjával a nyakán, az emberiség gazságairól papol, Elekes Józsija hátul copfos parókájával néha már öntetszelgésbe csap át. Bíró Kriszta Moviszternéja szőke parókájában szándékosan mesterséges hideg dáma (talán valaha kötődött a férjéhez), osztozik Vizynével a magányos asszonyok unalmán. Elvakultan zongorázik a csupasz asztalon, gonoszan távolságtartó. A tivornya éjszakáján vadul táncol Jancsival.

Édes Anna színe ebben a rendezésben a rózsaszín; takarítóköpenye, a falon körben a neoncsíkok, melyek vibrálnak az elvetélése utáni rémálmában, de még a piskótatorta krémje is rózsaszín. Fakó ez a vér a vad, mély vagy élénkpiroshoz képest (ami a gyilkosságra utalhatna).

A nyelvezet mai, Kosztolányi nyelvisége csak ritkán sejlik fel – akkor azonnal költészet árad a levegőben, amitől erősen elüt a mai korból szóló sok-sok kegyetlen mondat. Az előadás alkotói Kosztolányiból indulnak ki, de kifacsarják őt, alaposan megdolgozzák a regény szövegét. A rendezés magára a gyilkosságra nem tud választ adni, és nem is akar. El is hangzik: mindenre sokféle magyarázat lehet.

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Színpadi szöveg: Bíró Bence. Díszlet és tér: Juhász Nóra. Jelmez: Izsák Lili.

Dramaturg: Bíró Bence. Koreográfus: Raubinek Lili. Zene: Tarr Bernadett. Fénytervező: Baumgartner Sándor. Kellékes: Orbán Csilla. Súgó: Kanizsay Zita

Ügyelő, a rendező munkatársa: Törő Mona. Rendező: Szenteczki Zita.

Játssza: Zsigmond Emőke, Für Anikó, Epres Attila, Znamenák István, Bíró Kriszta, Borsi-Balogh Máté.

Örkény Színház, Stúdió, 2019. október 3.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu