Turbuly Lilla: Nincs mese

Piroskával mindig baj volt -

A lengőhintából pedig egyetlen mozdulattal akasztófa lesz, és ez a kép megint csak jóval többet sűrít magába egy ügyes színpadi megoldásnál…

Titokzatos, érthetetlen és zavarba ejtő történet ez, méghozzá két oldalról is. Egy fiatal lány szexuális indíttatású gyilkosságsorozata az ötvenes évekből, és egy író megszállott nyomozása azért, hogy (hosszú évekkel a lány kivégzése után) bebizonyítsa, amiben hisz: a lány, akibe egy fénykép alapján szerelemes lett, áldozat volt, nem gyilkos. Rubin Szilárd Aprószentek című, befejezetlen dokumentumregénye alapján 2014-ben a Katona József Színházban már született egy előadás, Ahol a farkas is jó címmel. Ott a szövegkönyvet Németh Gábor és a rendező, Gothár Péter készítették.

piroska1Wrochna Fanni / Fotók: Éder Vera

Dyssou Bona a regény, és Rubin Szilárd A jövő nyáron című forgatókönyve mellett Legát Tibor Magyar Narancsban megjelent cikksorozatát és a per anyagát használta fel a szövegkönyv elkészítéséhez. A történet két idősíkban játszódik: a gyilkosságok elkövetése idején, az ötvenes években, és jó tíz évvel később, amikor az író Törökszentmiklósra utazik, hogy nyomozni kezdjen. Az előadás váltogatja az idősíkokat, azokon belül kihagyásokkal, de lineárisan halad. A váltásokat egyértelművé teszi az írót játszó Ficza István átöltözése, aki tulajdonképpen mindkét idősíkban egyfajta nyomozó szerepet játszik: a korábbiban Farkast, a rendőrt.

piroska4Bölkény Balázs, Wrochna Fanni, Enyedi Éva és Ficza István

Meghatározó a letisztult, két szimbolikus hintát a középpontba állító színpadkép, Koncz Eszter és Báthory Péter munkája. A látszólag egyszerű látványvilág sokféle asszociációra ad alkalmat: a libikóka és a lengőhinta a bizonytalanságérzetet, az igazság megismerhetőségének dilemmáját, de akár Iustitia mérlegét is eszünkbe juttathatja. A rendezés rájátszik a Piroska és a farkas meséjére. Ha innen nézzük, egy morbid játszótérnek is felfogható, de alkalmas arra is, hogy pillanatok alatt piactérré, laktanyává vagy más helyszínné alakuljon. A lengőhintából pedig egyetlen mozdulattal akasztófa lesz, és ez a kép megint csak jóval többet sűrít magába egy ügyes színpadi megoldásnál: Piroska egész sorsa benne van. Koncz Eszter jelmezei, különösen a kislányruhák, kötények ugyancsak a mese és a realitás határán billegnek.

Wrochna Fanni piroskasága folyamatosan tolódik a mesék világától a (mese)horrorok felé. A színpadra telepített nézőtérről jól látszik a fiatal színésznő arcjátéka. Ahogy az orosz katonát bűvöli, ahogy egyre ijesztőbb és elvakultabb lesz a tekintete. Képes megteremteni azt a titokzatos, egyszerre viszolyogtató és vonzó karaktert, amitől ha meg nem is értjük, de elhisszük, hogy Rubin Szilárd bele tudott szeretni a fénykép alapján magában felépített teremtményébe.

piroska3Ficza István és Kovács Vecei Fanni

A Katona előadásában Keresztes Tamás visszafogott, hétköznapi emberként formálta meg Rubin Szilárdot. Dyssou Bona és az írót játszó Ficza István más utat választottak. Rubin itt egy felnőni képtelen, a saját magának teremtett mese világából kiszakadni képtelen nagy gyerek. Csetlik-botlik, bizonytalan. Nem az igazságot keresi, hanem a saját igazát alátámasztó érveket, momentumokat. Úgy bolyong a törökszentmiklósi, számára ismeretlen és idegen közegben, mintha egy mesehős lenne, akinek meg kell mentenie a királykisasszonyát. Néha nem is lehet komolyan venni. Egészen más arcát mutatja Farkas nyomozóként, Bölkény Balázs alrendőre mellett. Ő a higgadt, jó zsaru, de ebben a feldolgozásban ez a karakter jóval kisebb szerepet kap, mint a Katonáéban. Nem véletlen, hogy ott Farkas, itt Piroska a címszereplő.

piroska6Göndör László és Wrochna Fanni

Az előadás erénye, hogy mer ironizálni, néha ki meri nevetni ennek a sokszorosan tragikus történetnek egy-egy mozzanatát. Ilyen például az orosz katonát játszó Göndör László karaktere, akin azért könnyebb nevetni, hiszen nincs közvetlen köze a gyilkosságokhoz, de néhány vonásában Enyedi Éva anyafigurája is. Enyedi Évát az anya mellett itt is megtalálja a kislányszerep Hermányi Mariann és Kovács Vecei Fanni mellett. A hétköznapi, a mesei és az elemelt, látomásszerű megjelenítés fonódik össze az „aprószentekké” vált kislányalakok ábrázolásában.

piroska2Ficza István és Hermányi Mariann

A Bagossy László és Kovács D. Dániel osztályába járó, negyedéves Dyssou Bona rendezése meggyőző belépő. Egy meseelemekkel tűzdelt antimese az emberi természet felfoghatatlan szélsőségeiről, amit meglepő formai magabiztossággal tett színpadra.

Piroskával mindig baj volt (Színház- és Filmművészeti Egyetem)

Rubin Szilárd Aprószentek című regénye, A jövő nyáron című forgatókönyve, Legát Tibor cikksorozata, valamint a per anyagai nyomán a szöveget írta Dyssou Bona.

Játsszák: Ficza István, Wrochna Fanni, Enyedi Éva, Kovács Vecei Fanni, Bölkény Balázs, Göndör László, Hermányi Mariann.

Díszlet: Koncz Eszter és Bátory Péter. Vetítés: Bátory Péter. Jelmez: Koncz Eszter. Rendező: Dyssou Bona.

Ódry Színpad, 2019. december 9.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu