Szekeres Szabolcs: Ég és föld között

Térey János: Lót – Szodomában kövérebb a fű -

Kovalik Balázs rendező a polgári színműtől az opera mozdulatlansága felé tartva állította színpadra Térey János utolsó drámáját az Örkény István Színházban.

Alig olvashatunk Lót történeténél profánabbat a Bibliában. Az elégedetlen Úr megelégeli a bűnös városok lakóinak életvitelét. A luxus, a féktelen jómód erkölcse túlnő önmagán, és az alapvető emberi értékeket kérdőjelezi meg. Szodoma és Gomorra városai valóban megértek a pusztulásra. Idegeneket etetni tilos – Szodomában úton-útfélen olvasható a táblák felírása. Ezzel azonban a kormányzat a legősibb törvényt, a vendégfogadás szent jogát sérti meg.

lót2Kerekes Éva / Fotók: Horváth Judit

Kovalik Balázs rendező a polgári színműtől az opera mozdulatlansága felé tartva állította színpadra Térey János utolsó drámáját az Örkény István Színházban. A hétköznapitól a misztika felé mozdul el az előadás. A Lót – Szodomában kövérebb a fű statikus beállításai nagyban számítanak a színész szövegmondásának intenzitására és a kifejező arcra. Ez néhol elég a figyelem maradéktalan fenntartására, máskor nem. Kovalik rendezése nem eléggé bátor. A túlontúl lassú sodrás annak köszönhető, hogy a görög sorstragédiából hiányzik a feszültség.

Az Antal Csaba jegyezte látványvilágban a kinn és benn ütközése a hangsúlyos. A körszínpadra is épített, labirintust idéző hatalmas konzervdobozfalak éppen az előbbieket variálják drámaian.

lót5Dóra Béla és Patkós Márton

A konzervgyáros Lót családjának nyugalmát két angyal, Ráfael (Dóra Béla) és Gábriel (Patkós Márton) dúlja fel. Az ég küldötteinek azonban nem elég nyugtalanító a jelenléte. Nem kíséri őket a megmagyarázhatatlan félelem. Mindenesetre figyelmeztetik Lótot, hogy nem élhet úgy, nem vészelhet át úgy, ahogyan eddig tette.

Ha a feszültség fenntartása nem is sikerült folyamatosan, a rendezés a színészi alakításokat jól követhető, markáns íven helyezte el. Ez a vonal a kiégett, meghasonlott profántól vezet a baljós szentségig. Menáhem (Borsi-Balogh Máté) a kéjenc, az öntetszelgő hatalomban sohasem kételkedő, magabiztos szodomai polgárt adja. Kérdései nincsenek, a válaszokat úgyis tudja. Lót felesége (Kerekes Éva), valamint lányai, Golda (Stork Natasa) és Zelma (Kókai Tünde) a földi vágyaikat, kényelmüket nehezen adják ugyan, ám a kételyig nem jutnak el. Míg Ráfael és Gábriel angyal karakterei egyértelműen a misztika felé mutatnak.

lót4Stork Natasa és Kókai Tünde

A profán szélsőség az átvitt értelemben vékony kötélen egyensúlyozó Gálffi László Lót szerepében. Könnyű lenne megszédülnie és leesnie, ám Lót nem töri nyakát, mert az általa megfogalmazott dilemmák nagyon ismerősek számunkra. A színészt pályája során nem először próbálja meg az Úr. Gálffi a Pesti Színházban negyed évszázada a Jób könyve című, Kapás Dezső rendezte előadásban a főszerepet játszotta. Annak idején az egyetemes, feltételek nélküli hit és a jóság felülemelkedett az embertelen megpróbáltatásokon. A hit az Örkény előadásában jóval problémásabb. Lót, a dúsgazdag vállalkozó a magánélet és a közszféra között minél szélesebbre kívánja húzni a határvonalat. Az idősödő férfi elmúlt évtizedei ennek megteremtésével teltek. Csak ne kelljen megnyilatkozni semmi rázós dologban, és akkor nem lesz baj. Bármi is történjék az utcán és a közéletben, az otthon melege biztos marad. Ám eljön az idő, amikor nem lehet tétlenül szemlélni azt, ami a falakon kívül zajlik. Térey színdarabjában főleg a főhős monológjai vannak szépen felépítve. Gálffi nagyon érzi a drámai intenzitást a monológokban. Lót a beérkezett férfi önmagába tekintő szavaival nyit, hogy aztán sorról-sorra hatalmasodjon el mondanivalóján az enyhe elbizonytalanodás, majd a kétely. A megszólalások végére sem jut el a krízisig, esetleg a tettig, mert folyton haladékot ad magának. Ez utóbbi, a halogatás adja a szerep drámaiságát.

lót1Gálffi László, Patkós Márton és Borsi-Balogh Máté

Az aggasztó szentség végpontja a produkció szuggesztív epizodistájáé, Zsótér Sándoré, mert Mikaélből titokzatos és nehezen megfogható figurát csinál. Mikaél már az első jelenetben feltűnik a háttérben. A törzstől enyhén eltartott kezek, a kissé előredőlő gerincoszlop egy dugába dőlt mozdulatsort jeleznek, amelynek éppen a közepén dermedt meg a nemtelen lény. A merev testtartás később változik, az átható tekintet soha. Zsótér nézőt faggató, kényelmetlen arca nem evilági tapasztalatról mesél – teszi mindezt riasztó meggyőző erővel. A tekintet mindenen keresztülhatol, akkor is, ha rézsút irányban a padlót, akkor is, ha rajtunk túl a Semmit, a Végtelent nézi. Nincs sokszor a színen, alig beszél, mégis érezzük, hogy mindig bennünk van. Bizonyára nem véletlenül halljuk éppen tőle az örök és szenvtelen tanú szavaival Szodoma pusztulásának történetét. A ruganyos és óvatos léptű Mikaél alakja Goya festményeinek állatembereit idézi. Zsótér figurája az emberi és az égi szféra közé rekedt, mindent átható szorongásé. Szimbólum, mégis kétségbeejtően emberi.

lót3Dóra Béla, Patkós Márton, Kerekes Éva és Gálffi László

Az előadás zárlata kimerevített tablókép. Nemcsak Lót felesége válik sóbálvánnyá. A család drámája, az erkölcsrajz végítélet is egyben. Az Örkény István Színházban a bibliai történet modern parafrázisa a „vétkesek közt cinkos, aki néma” motívumát hangsúlyozza. A hatalom sért, a hatalom aláz, de sohasem annyira, hogy ne legyen meg az illúziója a függetlenségnek. Ez a durva benne. A Lót – Szodomában kövérebb a fű azt a kényes pontot mutatja, amikortól már nem csukható be a ház ajtaja, mert nem lehet nem meghallani a kinti világ nyomasztó zaját.

Térey János: Lót – Szodomában kövérebb a fű

Játsszák: Gálffi László, Kerekes Éva, Stork Natasa, Kókai Tünde, Borsi-Balogh Máté, Dóra Béla, Patkós Márton, Zsótér Sándor. Kórus: Borzási Boglárka / Fenyvesi Gabriella Rea, Kaffehr Zsuzsanna / Ruszó Alexandra, Erdős Róbert / Varga – Tóth Attila, Csölley Martin / Cser Ágoston. Cimbalom: Szalai András / Egervári Mátyás.

Díszlet: Antal Csaba. Jelmez: Benedek Mari. Irodalmi konzultáns: Nádasdy Ádám. Dramaturg: Ari-Nagy Barbara. Dramaturg-gyakornok: Dohy Balázs. Zeneszerző: Fekete Gyula. Súgó: Kanizsai Zita. Ügyelő: Sós Eszter. A rendező munkatársa: Érdi Ariadne. Rendező: Kovalik Balázs.

Örkény István Színház, 2019. december 20.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu