A háromfejű király és a Kacsa, Halál, Tulipán című előadásokról –

Lehet, hogy a bábosok soha nincsenek egyedül?

„Gyere, játssz velem! Táncolj velem, mert ma ünnep van! A közös ünnepünk! Vedd kézbe őt, és figyeld az arcát, tükrét a közös emlékeknek, hiszen ő is emlékeket őriz, azokkal kötődik hozzád.” Schneider Jankó Bábszínházi Világnapra írt üzenetét sok bábos osztotta meg március 21-én, volt közülük, aki kettős portrét is tett mellé, amelyen a bábjával látható. Lehet, hogy a bábosok soha nincsenek egyedül?

Mindenesetre nem bezárkózós világnapokhoz szoktak, most azonban két dimenzióban juttatták el üzenetüket és előadásaikat a nézőkhöz. A Színház- és Filmművészeti Egyetem ebből az alkalomból két idei évados bábelőadását tette átmenetileg elérhetővé. Közös bennük, hogy mindkettő kapcsolódik a halálhoz. Ezt azonban más korosztályhoz szólva, és eltérő eszközökkel teszik.

A háromfejű király / Ács Petra, Lengyel Benjámin és Fröhlich Kristóf / Fotók: Éder Vera

A háromfejű király meséjét a rendező, Kenéz Ágoston és a dramaturg, Vass Alexandra írta. Ismert mesei elemeket (erdőben kóborló testvérpár, próbatételek, segítők stb.) használnak fel kreatívan. Itt például nem a sárkány lesz háromfejű, hanem a felesége halála után önmagával meghasonlott király. Nem csoda, hogy gyermekei és alattvalói nem értik, mit akar, amikor a három feje egyszerre háromfélét beszél. Vagyis a mesei elemek közé kevernek némi pszichológiát is. A történet középpontjában nem a halál, hanem a gyászmunka áll: hogyan kaphatja vissza a király elvesztett szívét, hogy újra úgy tudjon érezni és szeretni… Hogyan lesz egy nyűgös, rosszkedvű és pitypangtalan birodalomból újra a Csodálatos Pitypangmező Királysága?

A kereszt alakú játékteret műfűvel borították, a király testét egy fatörzs alkotja, a három fej pedig faháncsból készült, három színész mozgatja. Használnak kesztyűjátékot, a legmeglepőbb azonban, amikor a csillapíthatatlan éhség érzékeltetésére Váradi Gergely sajátos hastánca jeleníti meg a „bábot”. A leghagyományosabb bábszereplő az ornitológiailag beazonosíthatatlan Valami Féle Madár.

Az előadás rendezője, Kenéz Ágoston nem bábos, hanem prózai színész osztályba jár, a szereplők között vannak bábos és prózai osztályba járók is, a szerepeket azonban nem ennek mentén osztották ki, sőt, éppen a prózások báboznak. A színészek a gyerekközönségtől karnyújtásnyira játszanak. Ebben a helyzetben azonnal kiugrik minden túlzó vagy erőltetetten gyerekeskedő gesztus, itt azonban jó érzékkel kerülik el ezt a csapdát. Jó példa erre az a jelenet, amelyben Ács Petra a kioldódott cipőfűzőkkel vívja meg a maga kis csatáját. Ki kell emelni Rohonyi Barnabást is, aki hoppmesterként, szakácsként és még további szerepekben is próbál megfelelni a háromfejű király teljesíthetetlen követeléseinek.

A zenét a pécsi illetőségű CseRihannák Színművészetire járó tagjai, Csery Hanna, Vilmos Noémi és Bánky Sára adják, fülbemászó, meséhez illő csilingeléssel ötvözve a mélyebb hangfestésű futamokat.

Hangulatos, friss, jó ritmusú mesét láthattunk, amelyhez az alkotók egy foglalkoztató füzetet is készítettek, játékos, gyerekeknek és szülőknek is szóló feladatokkal. A halál tematikához (ha jó szó ez erre) pragmatikusan közelítettek, a megküzdés és a továbblépés felé mutatva, de egyáltalán nem didaktikusan.

Ács Petra és Fröhlich Kristóf

A Kacsa, Halál, Tulipán más szemszögből és más stílusban szól ugyanerről. Itt az irodalmi alapanyag Wolf Erlbruch Ente mesekönyve, amely 2017-ben elnyerte az igen rangos Astrid Lingen-díjat. Magyarul még nem jelent meg. Gyanítom, hogy a színlapon konzulensként feltüntetett Gimesi Dóra ajánlhatta az alkotóknak, aki már évekkel ezelőtt elmondta egy interjúban, hogy mennyire fontosnak és jónak tartja ezt a könyvet.

Míg azonban az eredetit kisebb gyerekeknek is ajánlják, Bódi Zsófia és Fodor Orsolya átiratát gimnáziumok első osztályától címezi a színlap. Gyerekelőadásoknál nehéz pontosan belőni a célkorosztályt, sokszor a gyakorlat dönti el, hogy jó volt-e az előzetes elgondolás, mindenesetre én bátran vinnék rá kisebbeket és felnőtteket is. Ez a keveset beszélő, jóval inkább a látványra, mozgásra, gesztusokra építő előadás ugyanis megadja a lehetőséget, hogy mindenki a saját habitusa és pillanatnyi lelkiállapota alapján lásson bele többet vagy kevesebbet.

Kacsa, Halál, Tulipán / Barna Lilla

A történet szinte csak egy alaphelyzet: a tó partján egyedül éldegélő, idős kacsához látogató érkezik a fiatal lány alakját öltő Halál személyében. Lassacskán összebarátkoznak, majd a kacsa meghal. Ebből azonban Fodor Orsolya rendezése egy minimalista, mégis tágas és költői világot épít fel.

A tér itt is egyszerű, természetközeli: egy stég, mögötte a deszkapalánk a kacsa kunyhóját rejti. A stégről fagrádicsokon lehet lejutni a tóba, létra jelzi a fát, ahová éppen a halál segíti fel a kacsát, hogy ráláthasson élete tájékaira. Homogén az előadás színvilága is, a fehérből (mert a Halál fehér ruhát, maszkot visel), szürkéből a címben jelzett piros tulipán virít csak ki.

Hannus Zoltán

Hannus Zoltán sorsot ad az öreg kacsának. A vedlett tollú báb a vízben még könnyedén siklik, a szárazföldön azonban nehézkesen totyog, megküzd minden grádiccsal, mint egy öregember, akinek már gazdálkodni kell a mozdulataival. (A koreográfia Kovács Domokost dicséri.) Mellette a Halál leveti ijesztő álarcát, és Barna Lilla játékában szelíd, kissé bizonytalan, és a kacsához hasonlóan magányos lélekként éli meg a barátra találás mozzanatait.

Csernovszky Márk zenéje jól illeszkedik a melankolikus, de legalább annyira életigenlő előadáshoz. Amelynek a végén a nézők kaptak egy-egy – halálról szóló, hazavihető – történetet. Mi azonban, akik a Bábszínházi Világnapon felvételről néztük az előadást, megkaptuk valamennyit, az alkotók felolvasásában.

Barna Lilla és Hannus Zoltán

Addig is, amíg újra élőben láthatunk színházat, a szerencsésebbek nézegethetik a mesebeli pitypangokat és tulipánokat a kertjükben, és mindenki keresgélhet a neten már látott és még nem látott báb- és nem bábelőadásokat.  

Kenéz Ágoston – Vass Alexandra: A háromfejű király

Játsszák: Ács Petra, Fröhlich Kristóf, Lengyel Benjámin, Major Erik, Váradi Gergely, Rohonyi Barnabás, Tóth Zsófia, Bartha Bendegúz.

Zene: Csery Hanna, Vilmos Noémi és Bánky Sára. Drámainstruktorok: Nyáry Pál és Hollósy Réka. Dramaturg: Vass Alexandra. Rendezőasszisztens: Rohály Sára. Közreműködik: Kenéz Sára. Rendező: Kenéz Ágoston.

Kacsa, Halál, Tulipán

Wolf Erlbruch Ente, Tod und Tulpe c. mesekönyve alapján írta: Bódi Zsófia és Fodor Orsolya.

Játsszák: Hannus Zoltán és Barna Lilla

Dramaturg: Bódi Zsófia. Látvány és bábok: Virág Vivien. Zeneszerző: Csernovszky Márk. Hangeffektek: Csernovszky Márton. Ének: Csernovszky Fanni. Koreográfus: Kovács Domokos. Rendezőasszisztens: Rohály Hanna. Konzulens: Gimesi Dóra. Drámainstruktorok: Milovits Hanna és Rábavölgyi Tamás. Rendező: Fodor Orsolya.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020. március 21-én tartott online közvetítése alapján.

2020. március 22.