Turbuly Lilla: Ahol ma van holnapután

A nagyváradi színház idei évadáról -

Szürreális lázálomjelenet medvékkel és más állatokkal, stáblista-felolvasás az első felvonás végén, filmforgatást utánzó jelenetek – van itt minden.

A nagyváradi színház idén a járványhelyzet miatt négy bemutatót tudott megtartani a tervezett hatból. Azonban ebből a csonka évadból is sok minden látszik. Például az, hogy elkötelezték magukat a fiatalítás mellett: a négy bemutatóból hármat fiatal vendégrendezők jegyeznek. A darabválasztásból ugyan úgy tűnhet, hogy ezen a téren óvatosabbak, csupa klasszikus került színre, de a helyzet ennél árnyaltabb. A két elmaradt bemutató fiatal kortárs szerzők ősbemutatója lett volna. O. Horváth Sári Gyerekjátéka a már negyedszerre meghirdetett, székelyudvarhelyi színházzal közös drámapályázat díjnyertes műve. Remélhetőleg a következő évadban láthatjuk, ahogy a Balogh Attila – Benedek Zsolt alkotópáros Y című musicaljét is.

A négy bemutatót idén sajnos csak felvételről, nem pedig a színház szokásos, évad végi miniévadán tudtam megnézni. Nagyon jó azonban, hogy Nagyváradon figyelnek arra, hogy előadásaikról jó minőségű felvételek készüljenek.

lilaákácLila ákác / Ifj. Kovács Levente, Román Eszter és Kardos M. Róbert / Fotók: Vígh László Miklós / A fotók forrása: szigligeti.ro

Botos Bálint 2018-ban egy kiemelkedő Csehov-rendezéssel, az Apátlanullal bizonyította, hogy nagyon jól együtt tud működni a társulattal. Idén Szép Ernő Lila ákácára hívták vissza, amelyhez ismét szerencsés kézzel nyúlt. A Guelmino Sándor átiratában használt szövegben nemcsak nyomokban, hanem lényegében maradt meg Szép Ernő, miközben időnként kiszólnak a mai nézőhöz, mintegy lábjegyzetelik a mára már kiveszett szavak jelentését. Ez a csillagozás egyáltalán nem lóg ki a Bizonyosnét és rajongókörét ironikusra-karikaturisztikusra hangoló előadásból, amelyben a mozgással (Györfi Csaba munkája) és a mimikával is ironizálnak. Emellett Tasnádi-Sáhy Noémi olyan elegánsan adja Bizonyosnét, hogy a karakter üressége és kicsinyessége miatt sem csodálkozunk Csacsinszky Pali(Sebestyén Hunor) rajongásán, aki éppen olyan hidegen és közömbösen nézi Manci szerelmét, ahogy őt Bizonyosné. Tóth Manci szerepét mintha a pályakezdő Román Eszterre szabták volna. Van kisugárzása, megfogja és megtartja a figyelmet, természetesen létezik a szerepben. A társulat ezúttal is jó formáját mutatja, úgy tűnik, Botos Bálinttal tartósan egy nyelvet beszélnek.

Érdekes megfigyelni, hogyan vándorolnak addig nem játszott darabok a társulatok között. Heinrich von Kleist A Schroffenstein családját az a Tarnóczi Jakab rendezte meg egyetemi vizsgaelőadásként, aki tavaly a Szentivánéji álommal debütált Nagyváradon. Most egy másik fiatal rendező, Kovács D. Dániel vette elő a kettészakadt, egymással hosszú évek óta viszálykodó család történetét, amelyben tévhitek táplálják tovább a gyűlöletet, ellehetetlenítve a fiatal utódok szerelmét.

Paradox módon ez az az előadás, amelyet képernyőről éppen azért nehéz a maga teljességében követni és megítélni, mert tele van filmes eszközökkel. A színészek gyakran kamerázzák egymást, látunk bejátszásokat a takarásból és más színházi terekből. Mindezt a színházi nézők a színpad fölötti kivetítőn követhették, miközben a kivetítő alatt folyt a játék. Az azonban átjön, hogy Kovács D. Dániel egy „őrült”, ereszd el a hajam-típusú, a nemrég átadott forgószínpadot csúcsra járató, ironikus kavalkádot tett a színpadra, amelyben éppen az abszurditásig vitt humorral szeretné megmutatni a tévhitek és indulatok gerjesztette megosztottság, gyűlölködés pusztító hatását.

schroffensteinA Schroffenstein család

A gyilkosságok itt a rajz- és akciófilmekből ismert módszerekkel zajlanak, a sokszorosan leszúrt hős operahősnőként, oldalában a karddal fakad dalra. Szürreális lázálomjelenet medvékkel és más állatokkal, stáblista-felolvasás az első felvonás végén, filmforgatást utánzó jelenetek – van itt minden. A két szerelmes fiatal (Román Eszter és Hunyadi István alakításában) humorforrásnak sem utolsó szőke hajkoronájáról a végén derül ki dramaturgiai jelentősége, addig azonban Hunyadi István ezzel a lányos-gyerekes hajkoronával megalapozza Ottokár nyílt, őszinte, kicsit együgyű figuráját. A huzakodás gyerekmódra, a vetélkedés egyébként is a két család és csatolt részeik harcának folyton előbukkanó jellemzője.

Kétszer néztem meg az előadást felvételről, de biztos vagyok benne, hogy így is lemaradtam egy sor részletről, utalásról. Telített, néha kicsit zsúfolt, igen látványos, és mindezek mellett sem súlytalan előadás lett ez A Schroffenstein család, amelyet közvetlenül a vészhelyzet kihirdetése előtt mutattak be. Reméljük, lesz lehetőség élőben is megnézni!

Jacobi Viktor operettjét, a Sybillt is pályakezdő rendező, Tárnoki Márk állította színpadra. Két független színházi munkát, a Pillangót és a Hagyatékot láttam tőle az elmúlt egy évben, az egyik egy monodráma, a másik kétszereplős előadás. Ezek után meglepő lehetne, hogy operettet rendez, de mégsem az, hiszen zenés színházi rendező szakon végzett a Színművészetin 2019-ben.

sybillSybill / Tóth Tünde és Dimény Levente

Ebben az operett-rendezésében nincs semmi rendhagyó: pontosan, szépen tette színpadra. A férfi–női és a hatalmi viszonyok ábrázolásából a mai, erre érzékenyebben reagáló fülünk ugyan kihall egy-egy hangsúlyt, utalást, de összességében mégis csak egy kortalan történetet látunk. Az énekkarral és a Nagyvárad Táncegyüttes művészeivel kiegészült társulat szép összteljesítményt nyújt. A címszereplő Tasnádi-Sáhy Noémi, a Petrovot játszó végzős színművészetis Jenővári Miklós, valamint a hercegi pár (Pitz Melinda és Sebestyén Hunor) énekben és prózában is kiegyenlített játéka mellett az előadás külön színfoltja Tóth Tünde és Dimény Levente párosa.

A nagyszínpadon is bemutattak egy gyerekelőadást. A nagyváradi gyerekközönség ugyanis két helyen is láthat előadásokat. A szintén a Szigligeti Színházhoz tartozó, de nem a színház épületében, hanem a Fekete Sas palotában működő Lilliput Társulat idén két bábbemutatót tartott: a János vitézt Urbán Gyula, A boldogság madarát pedig a szerző, Szabó Attila állította színpadra. Most azonban a gyerekelőadások közül csak a nagyszínházi Tündér Laláról (r.: Tóth Tünde) van hely szólni.

Szabó Magda mára klasszikusnak számító meséjét az emberszívű tündérkirályfiról Egressy Zoltán írta át színpadra. A szöveget a mai, oldott nyelvhasználathoz közelítették, csak néha túlhigítva azt. (Nehéz elképzelni, hogy Szabó Magda „helló-belló bazinagy” köszöntést írna az államtanács összejövetelére érkezőnek). Ovidiu Iloc friss, mai zenéjében klasszikus, etno- és rockdallamok találkoznak gitár- és hegedűhúrokon. A történetet keretbe foglalja egy szereposztó játék, amelyben a színészek a színpadon öltöznek be és alakulnak át az általuk játszott karakterré. Lokodi Aletta jelmezei, ahol kell, szépek, mutatósak, máshol kifejezetten humorosak. Remek ötlet például Dobos Imre (Kormorán) szemüvegekből összerakott sapkája.

tünderlalaTündér Lala

Tóth Tünde rendezésének nagy erénye, hogy felszabadult örömjátéknak érződik, és hogy a színészek érezhetően komolyan veszik ezt az örömjátékot. Az előadás fontosnak tartja a nagyszínháznyi nézőtéren ülő gyerekek megszólítását, ami ebben az esetben sem veszélytelen mutatvány. Nagyon jól sikerül például Trabalka Cecíliának, amikor kórust rögtönöz a nézőkből. De vannak pillanatok, amikor (legalábbis a képernyőn át) úgy érződik, hogy ez az interakció már inkább eltereli a figyelmet a színpadi történésekről, vagy olyan kérdést tesznek fel, amire a dramaturgia szerint nem várnak választ – miközben a gyerekek lelkesen felelgetnek. Az is átjön azonban a képernyőről, hogy az előadás végig viszi magával a közönséget. A címszerepet játszó Tőtős Ádám becsülettel helyt áll, de úgy tűnt, sokkal inkább otthon érezte magát A Schroffenstein család több kisebb szerepében, mint a tündérátlagból folyton kilógó királyfiként.

E csonkán maradt évad bizonyítja, hogy Nagyváradon nem csak a HolnapUtán Fesztivál idejére tartják fontosnak a fiatal alkotók helyzetbe hozását. Szerencsés adottság, hogy Novák Eszter művészeti vezető egyben a Színművészeti Egyetem tanára is, így tehetséges tanítványok sora tűnik fel a színlapokon. A most látott előadások pedig azt bizonyítják, hogy a közép- és az idősebb generáció is jól tud kapcsolódni ehhez a megújuláshoz.

  1. május 19.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu