Elfriede Jelinek: Árnyék (Eurüdiké mondja) –

Termékeny kettősségek egy összművészeti előadásban.

Jelinek-darabot színpadra vinni sosem kockázatmentes vállalkozás, nálunk nem is gyakran vállalkoznak rá. Szövegközpontú, a hagyományos drámaiságot gyakran nélkülöző művei nem véletlenül a szintén szöveghívő Zsótér Sándor rendezésében voltak láthatók (Téli utazás, Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét – avagy a társaságok támaszai, Ernst (komoly) az élet – Bunbury), próbálkoztak néhányan a Rechnitz-cel, legutóbb pedig Máté Gábor vitte színpadra A királyi útont.

Pető Kata / Fotók: Nagy Gergő / A fotók forrása: Trafó

Az Árnyék (Eurüdiké mondja) bemutatója Pető Kata szívügye volt, aki néhány évvel ezelőtt a bécsi Kammerspiele-ben látta. Ő keresett aztán alkotótársakat az előadáshoz, amely a Staféta pályázat keretében valósulhatott meg.

Egy Jelinek-műnél a fordítás elsődleges kérdés. Halasi Zoltán, aki az életmű egyik legjobb hazai ismerője, árnyalt, szabadversszerűen áradó fordítása az előadás biztos alapja. Ahogy az alcím is jelzi, egy modern Orfeusz és Eurüdiké történetről van szó, amelyet most kivételesen nem a dalnok, hanem felesége szemszögéből hallhatunk. Orfeusz itt egy népes rajongótáborral bíró rocksztár, Eurüdiké pedig író. A halottak birodalmába tartó asszony tekint vissza saját és férjével közös életükre, teszi le sorban az élettel járó külsődleges örömök mellett (amilyen neki például az öltözködés) belső súlyait és kötődéseit.

Pető Kata és Gergye Krisztián

Porogi Dorka rendező az alkotótársakkal ebből a szövegből egy minden ízében kidolgozott összművészeti előadást hozott létre. Megkapó a látványvilág: Adrian Ganea egy félgömb alakú, marcangolt szélű bejáratokkal tagolt barlangot tervezett az alvilág kapujának. Sűrű jelkép az a szoknyaabroncsra emlékeztető szerkezet is, amelyből Pető Kata először csak kis időre, aztán véglegesen kilép. Az összkép egyszerre futurisztikus (főleg Pető Kata jelmeze, az idegen bolygót is felidéző barlang és a holdbéli tájra emlékeztető színek miatt) és utal a barokkra a zenészek és Gergye Krisztián jelmezével, a parókákkal.

Mert ha a szöveget tekintve monodrámát hallunk is, Orfeusz megjelenik, sőt, a színlap szerint nemcsak egy, de hat változatban. Gergye Krisztián mellett így tüntették fel a zenészeket is. A Freakin’ Disco tagjai (Keresztes Gábor, Komjáti Áron, Szabó Sipos Ágoston és Csizmás Andor) elektronikus és Kákonyi Árpád barokk zenéje izgalmas feszültségben él együtt egymással és az előadás egészével. Ez a termékeny kettősség van jelen Gergye Krisztián Orfeuszában is: mozgásával nem a szövegben megidézett rockzenészhez, hanem a barokk operák világához kötődik, miközben mégis minden ízében kortárs.

Pető Kata igen nagy feladatra vállalkozott, hiszen Jelinek szövegáradata már önmagában kihívás, mindezt másfél órás intenzív jelenléttel átadni a nézőknek még annál is nagyobb. Ahogy az előadás egy pontján leveti testhez simuló fehér kezeslábasát, hogy alóla egy szintén testhez simuló homokszín öltözet bukkanjon elő, úgy hámozza le és mutatja meg Eurüdiké személyiségének rétegeit, arcait. A saját művészetével, író(nő)i önazonosságával küzdő asszonyt, ellentmondásos viszonyát Orfeuszhoz. Mindebbe nem nehéz belelátni Jelinek saját dilemmáit, örökös antagonista alkatát sem – főleg, ha tudjuk, hogy az ő életében is volt egy író – rockzenész együttállás. A saját halálához való viszonyban Eurüdikéje végigjárja a gyász stádiumait a tagadástól a dühödt indulatokon keresztül az elfogadásig. A düh és a szintén jelenlévő irónia azonban fokozatosan lecsendesül. A legszebb, ahogy Pető Kata az előadás utolsó részében ezt a lecsendesülő, a zajló világból kifogyó, árnnyá váló Eurüdikét meg tudja mutatni.    

Elfriede Jelinek: Árnyék (Eurüdiké mondja)

Fordította: Halasi Zoltán.

Előadók: Pető Kata, Keresztes Gábor, Komjáti Áron, Szabó Sipos Ágoston, Csizmás András, Kákonyi Árpád, Gergye Krisztián.

Dramaturg: Gábor Sára. Koreográfus: Gergye Krisztián. Látvány- és fénytervező: Adrian Ganea. Jelmeztervező: Adrian Ganea, Pető Kata. Zeneszerző: Kákonyi Árpád, Freakin’ Disco. Fénytechnikus: Ujvári Zsolt. Produkciós vezető: Gulyás Dóra. Hangtechnikus: Makkai János. Rendezőasszisztens: Varga Miklós. Rendező: Porogi Dorka.

Trafó – Kortárs Művészetek Háza, 2020. szeptember 9.