Sárosi Emőke: Lepuhított, gondolkodós…
Hályogkovács Alkalmi Társulat: Szentivánéjjel
Az athéni meghallgatás helyszíne agoraszerű puszta terület – egy fém hordóval és a felismerésre váró ténnyel: jelen koncepcióban egy szerepet nemtől függetlenül több színész alakít.
Fiatalosan friss és filozofikusan játékba hívó Pluhár Attila rendezésében, a Hályogkovács Alkalmi Társulat előadásában a Szentivánéjjel, amelynek a Zsámbéki Színházi Bázis adott otthont két alkalommal augusztus utolsó hétvégéjén.
Millió meg egy elemzés született már Shakespeare egyik igen kedvelt művéről, a Szentivánéji álomról. Szétszedték, analizálták, szerep-összevonási alternatívákat strukturáltak álom és valóság közé... És mégsem a világ, „csak" férfi és nő viszonyrendszere az egész színpad. Ami jelen esetben a természet lágy öle, mert a korábban szigorúan titkos katonai területen működő kulturális bázis ösvényein kanyarog az előadás.
Theseus és az oroszul dacoló Hippolyta váratlanul berobbanó párharca kelti fel a fűben toporgók figyelmét, miszerint tessék figyelni, bevonódni, együtt gondolkodni, játszani velük. Theseus a nézőktől kér tanácsot, hogyan kezelje amazon barátnőjét. Az athéni meghallgatás helyszíne agoraszerű puszta terület – egy fém hordóval és a felismerésre váró ténnyel: jelen koncepcióban egy szerepet nemtől függetlenül több színész alakít. Fiúhiány lévén, Theseust és Hippolytát is lány játssza, és kettejük csókja az előadás szexuális tetőpontja. (Az izgalom letudva, nem kell a Csiszár-féle lengő hímtag meglepetésétől tartani.) Bár a színészek felcserélhetők a szerepekben, azért a rendező nézőbarát módon próbálja koherensen tálalni a történetet: Heléna, Hermia, Lysander, Demetrius, valamint Titánia és a lekettőzött Oberon szerelmi szála az est fő irányvonala. A kamaszos szerelmek, lángolás, évődés ábrázolása mellett az előadás kérdése: ki mitől lesz szerelemes, és hogyan viselkedik e módosult tudatállapot hatására?
A gyermekien édes Wessely Zsófia Anna (Heléna, Puck) poénjának, valamint Heléna karakterének mozgatórugója a Vukból ismert Béka szerelemről alkotott nézete: „Ha nem szeretsz, hát én szeretlek, s ha én szeretlek, jól vigyázz..." Finoman utaló ironikus humorbonbon. A szerelmi üldözés tényleges gyalogtúrát jelent, a nézőket bevezetik egy keskeny vájatba, ahonnan egy beállított, filmszerű képkivágás jelenetére összpontosul a figyelem: Helénát és Demetriust egy világ (a nézői szakadék) választja el. Sötétben a nyirkos, hideg föld vájatában állva az empátia a lánnyal garantált.
Mire teljes sötétségbe borul a táj, megérkezik a csapat a Szentivánéjjel kivilágított, két oldalról székekkel határolt kifutószerű játékteréhez. Az éjszaka leplét Puck csínytevései fűszerezik, és a Mesteremberek színészei a nézők bevonásával alakítják ki szereposztásukat. Véletlenszerűen kiválasztják a közönség soraiból Thisbét, Gyalut, az Oroszlánt, és a Szamárrá változtatott Zubolyt is egy civil alakítja. Ez az ötlet a színházi piedesztált dönti le, hiszen eltűnik a laikus és a színész közti varázslatos különbség, a láthatatlan negyedik fal is tégláira hullik, és a szöveg implikálta kettősség, a földi- és tündérlét síkja is dekódolhatóvá válik: a földi nézők bekerülnek a tündérek színpadi világába, ahol, ugye, bármi megtörténhet. Puck csalogató hangjátéka az éji naturában és az ártó mágia szertefoszlása az előadás végét jelzi. Nem marad más hátra csak a Mesteremberek előadása az utolsó, kőtömbös stációnál: néző és színész egyszerre áldoz a színház és Shakespeare oltáránál.
Fiatalság és diáklét. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem volt és jelenlegi színész hallgatóinak előadása líraian puha, édes-búsan naiv, és szeretni valóan, gyermekien ábrázolja az ifjúkor szenvedély iránti sóvárgását.
William Shakespeare: Szentivánéjjel (Hályogkovács Alkalmi Társulat)
Rendező: Pluhár Attila. Dramaturg: Csizmadia Izabella. Asszisztens: Horváth Miklós.
Szereplők: Csépai Eszter, Gaál Csaba Attila, Hollai Anna, Esztella Levko, Tóth János Gergely, Wessely Zsófia Anna.
Zsámbéki Színházi Bázis, 2014.augusztus 28.