Tarján Tamás: Ötvenöt millió plusz egy

Frances Ya-Chu Cowhig: A tökéletes boldogság világa –

Ha egy színmű a fenti címet viseli, a modern dráma és színház közegében valamelyest is jártas érdeklődő azonnal tudja, hogy a tökéletes boldogtalanság világáról kap képet.

A tajvani anyától és amerikai apától született, fiatal középkorú írónő (jelenleg egy kaliforniai egyetem drámaírás tanára) tárgyának szinte felfoghatatlan mértékű tragikumát, a Mao Ce-Tung-i Kínában, a 20. század ezerkilencszázötvenes–ezerkilencszázhetvenes éveiben az itt elhangzó adat szerint ötvenöt millió ember halálát előidéző vagy követelő diktatórikus társadalmi-gazdasági berendezkedés kritikáját, illetve az újabb, már bonyolultabb és egyértelműen maoistának semmiképp sem bélyegezhető, meredeken felfutó időszak ellentmondásait egyrészt kevéssé színpadtűrő publicisztikus eszközökkel, másrészt sorstörténetbe ágyazott erőszakos szimbolizációkkal adja tudtunkra. Egyenetlen, helyenként következetlen írói produktum, s nem kiemelkedő előadás, de a Kamra szociálisan és morálisan érzékeny repertoárjára érdekes színfoltként illik.

tok1Borbély Alexandra és Mészáros Blanka / fotók: Dömölky Dániel

Li Napsugárt születésekor – mert lány, nem fiú – szülei vödörbe vetik, felzabálni valónak állatok vályújába szánják kis testét. Elérzékenyülő apja, Li Han megmenti. Később az írástudatlan tizenéves faluról a nagyvárosba költözik, mint számtalan sorstársa, s éhbérért rabszolgaként takarít. Némi idő teltével, dramaturgiailag alig előkészített módon (de jelleme, céltudatossága, igazságérzete által mégis indokoltan) akarva-akaratlanul politikai lázadó, rebellis szónok, nemzedéki ikon válik belőle. Számunkra is ismerős, magyar párhuzamokra vetíthető tényeket mond ki (vitát, ellentmondást ellehetetlenítő ideológiai uniformizálódás, mélyszegénység, visszafordíthatatlan munkaerő-elvándorlás stb.), amiért el is nyeri büntetését. Előbb a butító elektrosokk által a „néphatalom” jóvoltából, aztán... aztán megváltó testvéri jótéteményként.

tok2Dér Zsolt és Dankó István

Ezúttal nem a kakukk száll fészkére (Napsugár nem Randle P. McMurphy), hanem galamb a kalitjából. Az írónő főleg a mű első felében túl sokat bíz a szexuális motivációra, naturalista szint és absztrakció jelentéseire, s ebben főszerep jut a madaraknak. Li Han a titkolt emlékezésmunka jegyében fetisizálja megölt bátyjától örökölt tenyészgalambjait. Gondolattal, szóval és cselekedettel vétkezik velük. Álmában galambbal folytat nemi aktust, koprofágiával kiegészítve, s erről hosszan beszámol kollégájának. Ez sem hat épp elvontnak, amikor pedig a nyilvánvalóan szűz Napsugár előmenetele érdekében szakszerűen, időigényesen kiveri öreg kisfőnökének, Lao bácsinak a farkát, a merész nyers valósággal operálna a darab. Az előbbi jelenetet nem, az utóbbit színezi a gyilkos irónia, ha lehet iróniáról beszélni ott, ahol félszáz milliónál több gyilkosság a téma egyik rétege. (Egyébként az est legemlékezetesebb jelenete is összefügg a galambokkal, melyek ekkor tollazatuktól a combocskáikig nem egészben, hanem részletekben materializálódnak.)

tok4Dér Zsolt és Dankó István

Máté Gábor komfortos rendezése takarékos, akceptálható humorváltozatokkal, ötletekkel él a súlyos mondandó érvényesítése és a darabos, csapongó színmű viszonylagosan egységes játszhatósága érdekében. A visszafojtottság időnként felsistereg. A megjelenítés elkerüli a „kínaizálást”, a színészek szemsarkából húzott fekete vonal alig tűnik fel. A tömjénfüstölés, a kis fénylánc, a kínai cirkuszból ismert koreográfiai eszköztár olykori felderengése, Dargay Marcell katonai dübörgésű, mégis dallamos zenéje bőven elegendő az egzotikum, az ázsiai miliő ébresztésére.

tok5Szirtes Ági, Dér Zsolt és Dankó István

Cziegler Balázs a mennyezetet is berácsozó, hosszanti elhelyezésű ketrecdíszlete „Kína börtön” üzenettel bír, vasai különféle hanghatásokat kelthetnek, extrém, szökellő mozgásmutatványokat csiholnak, s valóban: mintha az alul a hatalmas ország zászlajának pirosával beterített és szegélyezett, ötágú sárga csillagaival díszített tér porondból folyosóvá préselt cirkuszi terep lenne, egyik bejárati oldalán szegényes hajléknak és galambkalickának is nézhető, pagodás lécépítménnyel. A drámai anyag változandóságának köszönhetően Füzér Anni a falusi nyomorúság, a városi tengődés, a kapitalista beütésű szemérmetlen újgazdagság, a bőrkabátos belügyi militarizmus és a reflektorfényekkel leöntött varieté világában is sikerrel kamatoztathatta jelmeztervezői tudását. A kivágott orrú ócska lábbelik ugyanúgy vonzzák a tekintetet, mint munkásnyúzó, szexmániás milliomosék cifra selymei.

tok7Bán János, Mészáros Blanka és Borbély Alexandra

Lehangoló, Bán János mennyire idegenkedik Lao figurájától (meglehet: a szólamosságtól), s aszketikus vékonyságával mennyire más alkat, mint amilyennek a rendőr valószínűsíthető. Mr. Destinyként a celebcsináló celeb kígyóelevenségével kárpótol. Szirtes Ági (Artemis Csang; Wang Hua, szülésznő, majd ezermester) sok ismerős színészi megoldására alapoz, de a fantom fiú (halott vőlegény) anyjaként rémisztően tébolyult-misztikussá lényegül, s a szerepeit (Li Han; James Lin) kissé töredezetten megoldó Dankó Istvánnal jó az üzekedési beállításokban is, amelyekben az igazi kéjt a busás nyereség gátlástalanul mohó vágya képezi. A varkocsos Dér Zsolt e. h. kedves bukfencekkel, grimaszokkal itt-ott elbohóckodja Öcsit, talán mert Napsugár testvér-szemefénye színésznek (és a tradicionális, fogságából szabaduló Majomkirály-figura alakítójának) készül.

tok8Dankó István és Szirtes Ági

Mészáros Blanka egy, Borbély Alexandra több szerepet formál meg. A legemlékezetesebb általában az ő párosuk fellépése. Napsugár és Ming-Ming barátnők, egyben riválisok, húg és nővér viszonylatban, ahol a kicsi tízszer ügyesebben feltalálja magát, mint a nagy. Borbély, legyen épp bárki, erőt mutat, s minden rezdülése azt is: van-e fedezete az erőnek vagy sem. Csipkéző, fintoros kiindulásokkal kőkemény, megfaragott mintákig jut. Mészáros Li Napsugárjának emberi tartása, lelkiereje valóságos, néha mosolyos erő, amely jobbára a színészi vénát dicséri, mert íróilag nincs kellően megalapozva. Mesebeli jelenség, a létezés véletlen jelenlevője, aki mégis képes, mer az ország legszimbolikusabb hatalmi épületében meghívottak ezrei, tévénézők tízmilliói elé kiállni. Mikor megfosztják a tények világgá kiáltásának mikrofonjától, leszűkült, meditatív, fiktív-valós térben, üldögélve mondja, susogja igazát, erkölcsi hagyatékát. Megszentül. Mártíriuma az elmegyógyintézeti tudat- és életkioltás.

tok9Borbély Alexandra és Mészáros Blanka

A Kamra előadása a dráma első nem angol nyelvű színre állítása. Legyünk büszkék rá, hogy a Török Tamara fordította A tökéletes boldogság világa ilyen hamar utat talált hozzánk, de ne legyünk büszkék arra, hogy komoly tartalmi oka volt rá.

Frances Ya-Chu Cowhig: A tökéletes boldogság világa

Fordító és dramaturg: Török Tamara. Díszlet: Cziegler Balázs. Jelmez: Füzér Anni. Jelmez-asszisztens: Kovács Ildikó, Tóth Hajni. Zene: Dargay Marcell. Hang: Wirth Tamás. Fény: Pető József. Asszisztens/súgó: Fejes Vera. Rendező: Máté Gábor.

Katona József Színház, Kamra, 2017. március 11.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu