Turbuly Lilla: Irgalom anyja, ne hagyj el!

Anders Thomas Jensen: Ádám almái -

Igen jó, kiadós…

A Radnóti Színház új bemutatója Anders Thomas Jensen 2005-ös filmjének színpadi átdolgozása. A filmet csak a színházi bemutató után néztem meg, így előkép nélkül, a történet szintjén is új élményként éltem meg az előadást. Állíthatom, Kovács Krisztina és Szikszai Rémusz kitűnő színpadi adaptációja az előismeret nélküli nézőben nem hagy hiányérzetet, magabiztosan áll a lábán. E kiindulópont miatt mellőzöm is a filmmel való összehasonlítást, más nézőpontból induló kollégáim majd nyilván megteszik.Adam 18Bálint András és László Zsolt / Fotók: Mészáros Csaba

„Ti úgy gondoljátok, hogy az életben problémák vannak, és megoldásokra van szükség, én meg úgy gondolom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.” Biztosan sokaknak ismerős a Popper Péter által feljegyzett beszélgetés, amelyben Pilinszky János vetette össze a „pszi-vel kezdődő foglalkozásúak” nézeteit a sajátjával. Az Ádám almáit nézve többször is eszembe jutott ez a mondat, hiszen nagyon közel áll Ivan, a pap, e modern kori Jób világlátásához. Ő az, aki ha megdobják kővel, tényleg kenyeret dob vissza, és ha megütik az egyik orcáját (sőt, ha úgy rúgnak bele a színpadon, hogy a valósághű reccsenéstől ugrik a néző egyet a székében), odatartja a másikat is. László Zsolt megformálásában, mint egy nagyra nőtt, lelkes gyerek lép át ezeken a testi-lelki pofonokon, már-már dühítő jósággal és megértéssel.

Adam 02Schneider Zoltán, Rusznák András, László Zsolt és Pál András

Aztán ott van még Isten, az angyal vagy ki. Az irgalom anyja. Aki veled van – így jelzi a színlap a láthatatlan jelenvalót, akit mi mégis láthatunk Csomós Mari személyében, eszköztelen(nek látszó) jelenlétében. De ott van Khalid (Rusznák András) harangozásában is, ahogy egyre magasabbra repíti a kötél. És ugyanezen a kötélen, ég és föld között lógva mondja el, milyen tragédiák után lett belőle rablógyilkos. És abban a jelenetben, amikor néhány pillanatra nézőként magam is elhiszem, hogy csodák igenis történhetnek, és nem csak Ivan képzeletében. Talán nem is szabadna leleplezni ezt a jelenetet, aki még nem látta az előadást, itt ugorjon a következő bekezdésre. De aki látta, és eddig nem szerette, annak talán más véleménye lesz a kortárstáncról. Mert amit itt Újvári Milán művel, az ebben a kontextusban tényleg maga a repülés. És milyen lelemény az is, hogy ebben az adaptációban a repülés az után kezdődik, hogy a pap egy magyar népmesét olvas fel a fiának, a Fábólfaragott Pétert.

Adam 32Újvári Milán

Az elemelt pillanatok mellett végig ott van a másik oldal: a fekete humor, „a durva szavak és erős hanghatások”, ahogy a színlap figyelmeztet. Szikszai Rémusz rendezésének egyik erőssége, hogy ezt a két minőséget jó arányban, remek ritmusban vegyíti. Hideg vízből a forróba mártogat bennünket, majd vissza. Ki nem állhatom például a színpadi lövöldözést, de itt sírva röhögős jelenet, ahogy Khalid az almamentési akció keretében madarakra lő, és macska potyog a fáról (állatbarátok megnyugtatására: szeretjük a macskákat és a madarakat – a szerk.).

Ehhez a kettősséghez igazodik Pater Sparrow díszlete, akinek az Iván, a rettenet után megint sikerült tágassá varázsolnia a Radnóti kicsiny színpadát. Hátul helyezte el a parókia konyháját, ami egyszerre mindennapi helyiség és a templomi ablakokkal jelzett szakrális tér. Olyan apró telitalálatai vannak, mint a járókeretből (köznapiasan Trabantból) kialakított szószék. Ha csak ránéz az ember, nevethetnékje lesz, miközben ott van benne az esendő ember támaszvágya konkrét és átvitt értelemben is.

Adam 17László Zsolt, Csomós Mari és Pál András

És ezt a kettősséget kell megmutatniuk a színészeknek: az ember sötét és fényes arcát, a bűnöst és az esendőt, irgalomra méltót. Mindenki a helyén van: Schneider Zoltán, Radnay Csilla, Bálint András és Gazsó György játékában is ott van mind a két minőség. Pál András a címszerepben egy tömbből faragott, magába zárt figurából indít, fokozatosan bontja ki belőle az először a másikat csak figyelő, aztán megérteni akaró embert. Kettőseik László Zsolttal egyszerre működnek köznapi penge- (és ütés-) váltásként, és két világszemlélet összeszikrázásaként.

A legvégét színházi értelemben lehet vitatni, hogy nem teszi-e túl szentimentálissá a zárlatot a Baltazár Színház játszóinak énekkara az Örömódával. Emberi és társadalmi szempontból azonban fontos kiállás.

Adam 40Schneider Zoltán, Radnay Csilla és László Zsolt

Az Ádám almái remek előadás. Menjenek és nézzék! Előtte vagy utána pedig süssenek almás pitét!

(Utószó: Omlós almás (igen jó, kiadós)

Hozzávalók a tésztához: 50 dkg liszt, 15 dkg vaj/margarin/zsír, 1 csomag sütőpor, 10 dkg cukor, 2 tojás, tej vagy tejföl a tészta összeállításához.

Hozzávalók a töltelékhez: 1 kg alma lereszelve, ízlés szerint cukor, 1 vaníliás cukor, reszelt citromhéj, két marék mazsola (elhagyható), fahéj.

Gyúrjuk, nyújtjuk, a nagyobbik felét egy normálméretű, kivajazott tepsi aljára helyezzük. Meghintjük egy kis zsemlemorzsával, Rátesszük a tölteléket, majd a kinyújtott tészta kisebbik felét. Végül a tetejét villával megszurkáljuk, esetleg azt is beleszurkálhatjuk, hogy Ádám/Laci/Vera/Juci stb. almása. Megkenjük felvert tojással. Szép aranybarnára sütjük. )

Anders Thomas Jensen: Ádám almái

A színpadi változatot Kovács Krisztina készítette, a Radnóti Színház számára átdolgozta Szikszai Rémusz.

Játsszák: László Zsolt, Pál András, Schneider Zoltán, Rusznák András, Radnay Csilla, Gazsó György, Bálint András, Kelemen József, Újvári Milán, Csomós Mari, Hajdu Tibor e.h., Konfár Erik e.h., Vilmányi Benett e.h..

Közreműködők: Erdős Balázs, Fehér Dániel, Keresztes Anna, Kocsi Zsófia, Kovács Anna, Kovács Veronika, Medetz Attila, Pátkai Andrea.

Jelmez: Kiss Julcsi. Díszlet: Pater Sparrow. Világítás: Baumgartner Sándor. Ügyelő: Kónya József. Súgó: Farkas Erzsébet. A rendező munkatársa: Ari Zsófia. Rendezte: Szikszai Rémusz.

Radnóti Színház, 2017. október 21.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu