Beszélgetés az „Írta és rendezte”-sorozat újabb bemutatójáról

Balog József: SEM – Stuart. Erzsébet. Mária. / Jurányi ház, 2022. március 8.

Két, uralkodásra termett nő küzd a hatalomért és a hírnévért. A skót Stuart Mária a címerébe hímeztette az angol koronát. I. Erzsébetnek, a regnáló királynőnek ezzel bátor riválisa támadt. Hiába rokonok, mindketten tudják, hogy nem engedhetnek a másiknak, hiszen az a megengedhetetlen gyengeség jele lenne. Hosszú évekig leveleznek, de személyesen csak Friedrich Schiller darabjában találkoztak, a valóságban sohasem látták egymást. Ha Erzsébet nem tartotta volna fogolyként két évtizedig, és végül nem veszi fejét Stuart Máriának, az utóbbiról alig tudnánk. Így azonban a két női sors összegubancolódott.

A színpadon a trón és egy pici játékbaba. Két kelléket és két színésznőt látunk a kivana4kerék TÁRSULAT szcenírozott SEM. Stuart. Erzsébet. Mária. című előadásában. Az író-rendező Balog József. A Líra és Logika Teátrum „Írta és rendezte” sorozatának keretében bemutatott produkcióról, valamint annak szövegéről Stermeczky Zsolt Gábor és Szekeres Szabolcs kritikusok beszélgettek.

Szekeres Szabolcs: Közvetlenül az előadás után azt mondtad, hogy lesz miről beszélni, hiszen izgalmas az előadás szövege. Miért gondolod ezt?

Sebők Maja

Stermeczky Zsolt Gábor: A szerző, Balog József becsapós nyelven írta meg a színjátékot, az első hallásra ugyanis archaikus a szöveg, mégis inkább az itt-ott elhelyezett anakronizmusoktól lesz érdekfeszítő. Számomra az első kizökkentő nyelvi elem a színpaletta szó volt még az első jelenetben. Különösen érdekes az, hogy milyen korba kell elképzelnie a nézőnek a nyelvet, amelyet a SEM használ.

Szekeres Szabolcs: Shakespeare drámáira emlékeztetőn váltakoztak a lírai és prózai részek. Talán nem is a két történelmi alak a fontos, hanem a két női archetípus. Stuart Máriáról sugárzik az életöröm: egyszer arról hallunk tőle, hogy szívesen megmutatja a testén a szerelem jeleit és sebeit. Erzsébetnek hiába voltak szeretői, mindig magányos és, ha nem is biológiai értelemben, de szűz maradt. A két személyiség hol közeledett, hol távolodott egymáshoz és egymástól. Miközben a valóságban tudták, hogy vérre menő színjátékot játszanak a történelem színpadán, amelynek sokféle korból lesz „nézője”. Ez utóbbiakat jól követhette a néző Sebők Maja és Farkas Andrea kettősének színészi játékában.

Stermeczky Zsolt Gábor: Hasonlóan éreztem én is, de erősebbnek gondolom a két archetípus szembeállítását. Szerintem inkább generációs különbségek voltak megfigyelhetők a két uralkodó között. Egyértelműen Stuart Mária a hódító asszony, aki lendületesebb és cinikusabb is Erzsébetnél. Az utóbbi viszont nagyobb formátumú vezetőnek tűnik.

Farkas Andrea és Sebők Maja

Szekeres Szabolcs: Nekem a színjáték nyelvezetének a líraisága tetszett. A SEM az erőszakos halál körülményeit legalább háromszor járja körül. A kivégzést Stefan Zweig a Stuart Mária-életrajzában részletesen megírta. Az általában komor sötétben pompázó skót királynő, aki egyébként az előadásban is sötét ruhát visel, az utolsó útjára készülvén vörös alsóruhát és hosszú vörös kesztyűt vesz fel, hogy ha majd a bárd lesújt a nyakára, ne üssenek el egymástól a színek („mondják, mint a zuhanó Nap / vörösen lángolt hugom és / botlás nélkül lépett mint akit / nem tör meg vég és más ígéret”). Erre mondják, hogy Mária már halálában az utóéletére készült, mert pontosan tudta, hogy együtt megy Erzsébettel az örökkévalóságba. Az első jelenet tehát közvetlenül a lefejezés előttre emlékszik, hiszen mindezt Erzsébettől halljuk. A drámaszöveg második kiemelt része maga a kivégzés, amelyet a harmadik jelenet mesél el. Háromszor sújtott le a bakó a skót királynőre. Az első ütés a koponyát érte, a második halálos volt, ám csak harmadszorra sikerült elválasztani a koponyát a testtől. „Hugom szája rángott még, / mondják, a szem pislogott az / idegek tánca, pedig a test már / ernyedten lebukott”. A zárlatban újra közvetlenül a kivégzés előtt vagyunk. Mária az Agnus Dei nyaklánca nélkül hajtja fejét a hóhér bárdja elé. A SEM legszebb részeiben a halál brutalitása gyönyörű költői nyelven olvasható.

Stermeczky Zsolt Gábor: Ez rendben van, ám az előadás prózai részei megragadhatóbbak voltak, mert a körkörös cselekményt inkább ezek lökték előre. A líraiság inkább csak példaértékkel jelent meg, mert nem volt igazán kontextusa. Egyébként úgy érzem, hogy több van a szövegben annál, mint amit a szcenírozott előadás kihozott belőle. Mit gondolsz a gyónási jelenetről?

Farkas Andrea

Szekeres Szabolcs: Ez egyértelműen Erzsébet csele és a könyörtelenségének a jele. A protestáns Erzsébet az utolsó pillanatokban nem engedi a katolikus Máriához annak papját. Így a gyónás inkább passió, semmint segítség az életút befejezéséhez. Hogy tetszett a SEM szcenírozott előadásában a színésznők játéka?

Stermeczky Zsolt Gábor: Két tehetséges színésznő minimáljátékában volt látható az előadás. A jelenlét inkább a hanghasználatból volt észlelhető. De ez is egyszerűsített formában. Fontos volt, hogy mikor szólnak egyértelműen egymáshoz, illetve mikor léteznek inkább magukban. A valóságban soha nem találkozott I. Erzsébet és Stuart Mária. A SEM különlegessége az, hogy ez az előadásban sem történik meg, hiszen inkább párhuzamos monológokat hallunk, amelyek a rádiójáték felé viszik a produkció műfaját. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a lírát és prózát váltogató szöveg hogyan tud működni egy nem csak szcenírozott előadásban. Ha csak a szöveget olvasom, akkor azt mondom, hogy megáll önmagában is, és izgalmas kísérlet. Miközben néztem, el tudtam fogadni Balog József rendezését egy minimálrendezésnek, de a szövegkönyvvel való összevetés után úgy érzem, hogy a színpadi megvalósítás vázlatos, inkább kiindulópontnak szolgál a remélhetőleg készülő továbbiakhoz. Sokatmondók voltak a játékok a trónnal, például amikor Mária mikrofonként használta a trónt. Az ilyen apró, finom megoldások továbbgondolása javára szolgálna az előadásnak.

Lejegyezte, szerkesztette: Szekeres Szabolcs

SEM – Stuart. Erzsébet. Mária.

Játsszák: Farkas Andrea, Sebők Maja.

Ruhák: Papp Janó. Szöveg, koncepció: Balog József.

Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, 2022. március 8.