Turbuly Lilla: Sorsrontásból jeles

Henrik Ibsen: Hedda Gabler / Katona József Színház -

Kicsit olyan, mintha tanulmányi célból megfigyelnénk egy emberjelenséget. Nem ráz meg, mert ezt a Heddát nehéz lenne sajnálni.

„Annyi magánéleti drámát, megcsalást és megcsalatást láttam ennek az új évadnak az első hónapjában, hogy elég volt egész évre” – mondta egy kedves, nagyon sokat színházba járó ismerősöm. És tényleg, ebben a kaotikus, az embert külső, befolyásolhatatlan történéseknek kiszolgáltató időszakban az új bemutatók többnyire magánéleti vergődéseinknek állítanak tükröt. Teszik ezt Csehov- és Ibsen-drámákkal vagy éppen az alkotók által saját magukról írt darabokkal. Vannak persze kivételek, ha már Katona József Színház, ott a Hedda Gablerrel egy időben bemutatott A zseni. De azért a mérleg erősen a saját (ön)sorsrontásaink felé billen. Nem mintha legbelső magánügyeinkbe ne akarna beleszólni a hatalom vagy a társadalom.

Anyává válni szülés nélkül; kilépni a hagyományos feleség- és anyaszerepből; vergődni egy kívülről nézve ideális házasság kulisszái között – Székely Kriszta rendezései újra és újra visszatérnek a társadalom által elvárt női szerepek és a belső világ konfliktusához. A kaukázusi krétakör és a Nóra után most Ibsen másik nődrámáját, a Hedda Gablert állította színpadra.

hedda1Bányai Kelemen Barna és Jordán Adé / Fotó: Horváth Judit

Csontig húzva, jó másfél órában. (A kolozsváriak emlékezetes, Andrei Serban rendezte Hedda Gablerét közel három és fél órában, szünet nélkül láthattuk annak idején a POSzT-on.) Szándékolt töredékesség jellemzi a színpadi építkezést, az egyes jeleneteket kattogó lemezjátszózaj választja el egymástól. Az éppen nem szereplők a színpad széléről követik szemmel és sokszor mimikával a játékot. (Akárcsak Gáspár Ildikó Solness-rendezésében, az Örkényben.) Mintha egy kirakatban játszanának, sokszor nem is egymáshoz, hanem kifelé, a nézőknek beszélve. A töredékes építkezéshez Balázs Juli szinte üres teret tervezett, egy kanapéval és néhány székkel. A cseppet sem otthonos hangulatot az oldalfalak faburkolata, néhány lámpa és egy lemezjátszó oldja csak. Az egyetlen személyes tárgy Hedda apjának fényképe.   

hedda5Jordán Adél, Mentes Júlia, Mészáros Béla, Bányai Kelemen Barna és Kiss Eszter / Fotó: Horváth Judit 

Jordán Adél mindjárt a nyitójelenetben jól megnéz bennünket. Hűvös, elegáns Hedda, akiről aztán jelenetről jelenetre foszlik le az emberség, jóság, együttérzés magára kent máza, és marad egy csupa ideg, másokat és saját magát is elviselni képtelen, sérteni, bántani akaró nő. Nem nagyon láttunk még ilyen Heddát, akinek a vergődését, mélységes boldogtalanságát sejthetjük ugyan, de szinte nincs olyan pillanata, amely számot tarthatna az együttérzésünkre. Talán, amikor először szembesül azzal, hogy Lövborg visszatért, és hogy közte és Thia között van valami. A hosszúra nyúlt nászúton már rájött, hogy mélységesen unja a férjét, hazatérve pedig ez a hír fogadja. Erős alakítás Jordán Adélé, szó szerint minden porcikáját átadja Heddának, megrajzolja a karakter intellektuális fölényét, önzését, azt, ahogy gonoszkodóból gonosszá válik, ahogy a testét is beveti a Lövborgért folytatott küzdelembe. Mégis, van valami túlzó feketeség ebben a Heddában. Vagy csak nehéz nézni, hogy a boldogtalanság ennyire gonosszá tehet. Ezzel a Heddával csak Takátsy Péter hideg és céltudatos Brack bírója van egy súlycsoportban.

hedda4Kiss Eszter és Bányai Kelemen Barna / Fotó: Horváth Judit

A többiek is plasztikusan, a legkisebb részletig kidolgozottan rajzolják meg a karaktereiket. Kiss Eszter a nagynéni szerepében csupa igyekvő szolgálat, óvó pillantás, (túl)buzgó segíteni akarás. Itt most teljes joggal, mégis visszafogottan utálja Heddát. Remek kettőseik vannak Bányai Kelemen Barna Tesmanjával, jelenlétében a férfi rögvest visszazuhan gyermeki állapotába, de egyébként is sok maradt benne a tudóskodó eminensből. Mészáros Béla Lövborgjában ellenben jóval több az emberi, mint a tudós. Mint aki csak úgy, mellékesen írta meg az életművét, mert számára fontosabb az élet, mint a mű. Egészen addig, amíg el nem veszíti. (A modern idők jeleként a kézirat itt nem kályhában ég el, hanem egy iratmegsemmisítőben szakad cafatokra – bár lehet, hogy a jelent ma megint egy kályha jelzi jobban.) A társulathoz frissen igazolt Mentes Júlia Thiájának fiatalsága, tisztasága, tenni, lépni akaró aktivitása éles ellentéte Hedda romboló energiáinak.

Pattantyus Dóra jelmezei minden karakterhez hozzátesznek valami nagyon árulkodót: egy kötött kardigánt, a nagynéni újonnan vett, Hedda által lesajnált hajtókás blézerét, Hedda rétegesen levethető-felvehető nadrágkosztümét.

Kompakt, a nézőt végig lekötő, üresjáratok nélküli előadás Székely Krisztáé. Kicsit olyan, mintha tanulmányi célból megfigyelnénk egy emberjelenséget. Nem ráz meg, mert ezt a Heddát nehéz lenne sajnálni. Inkább csak bólogatunk a kísérlet végén: igen, sok van mi különös, és milyen jó, hogy most csak a színházban találkoztunk vele.    

        

Hedda Gabler / Katona József Színház

Kúnos László fordítása alapján

Játsszák: Jordán Adél, Bányai Kelemen Barna, Mászáros Béla, Mentes Júlia. Takátsy Péter, Kiss Eszter.

Díszlet: Balázs Juli. Jelmez: Pattantyus Dóra. Dramaturg: Szabó-Székely Ármin. Zene: Matisz Flóra Lili. Fény: Bárány Bence. Súgó: Schaefer Andrea. Ügyelő: Valovics István. Asszisztens: Tiwald György. Rendező: Székely Kriszta.

Katona József Színház, 2022. október 14.

 

 

© 2016 KútszéliStílus.hu