Grecsó Krisztián: Tíz eszkimó / Katona József Színház

…a színház kifejezetten az utóbbi két-három év történéseire reflektáló darab megírására kérte fel Grecsó Krisztiánt, ő pedig éppen ezt tette.

A Katona József Színház kiemelten figyel arra, hogy a jelenre reagáló kortárs drámákat mutassanak be, sőt, felkérésekkel inspirálják a megszületésüket. Ennek a törekvésnek köszönhetjük Grecsó Krisztián új darabját, a Tíz eszkimót is.

Tihanyi Ildi látványos és nagyon találó díszletet tervezett hozzá. A letisztult, fehér játéktérben a bútorokat félkanapényi párnák jelzik, rajtuk (lehet, hogy tévedek) kalotaszegi piros hímzés. Egy rózsadombi villában járunk, ahol az ötmilliós (rosszul működő) kamerarendszer, a belső lift és a könyvek helyett drága italokkal teli polcok a család anyagi státuszát jelzik, az erdélyi hímzés, a szintén Erdélyből jött inas és a szarvasagancsokból összeállított csillár a világlátásukra utal. Meg hát Budán lakni amúgy is világnézet, ahogy ezt a Márai-mondást idézik is a darabban, és igen, ők valamennyien ott élnek, vidéken talán akkor járt valamelyikük, amikor Bélát (bukott úszóedző, kommentátor, celeb) az onnan származó új felesége, Kata (ügyvéd) az anyjának bemutatta.

Mészáros Béla, Péter Kata, Bezerédi Zoltán, Fullajtár Andrea és Vizi Dávid / Fotók: Dömölky Dániel

Azért találó ez a jelzésekkel teli, valószerűre távolabbról hajazó díszlet, mert maga a darab is ilyen. Egy elrajzolt panoptikum a mai Magyarország egy (nem túl nagy) részéről. Onkológus főorvos, pszichiáter feleség, volt úszóbajnok, úszóedző és sztárszínész. Egészségügy, a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó intézetek állami einstandolása, botrányok az úszóvilágban, lipsizés, külföldre szakadt gyerekek, II. világháborús csontvázak és eltussolt abúzusok a családi gardróbban. A színlapon olvasható, hogy a színház kifejezetten az utóbbi két-három év történéseire reagáló darab megírására kérte fel Grecsó Krisztiánt, ő pedig éppen ezt tette. A néző folyamatosan ráismerhet megtörtént esetekre és szereplőikre, mintha egy leltárjegyzékben pipálgatnánk a tételeket. A hiányérzetet az okozza, hogy a felrajzolt kép túlságosan egyoldalúnak tűnik, inkább karikatúrának vagy dühös vádiratnak, mint mélyebb látleletnek.

Máté Gábor pedig annak rendezte meg, aminek íródott, kicsit elmozdítva a realizmus felől. A tipizált karakterek úgy játsszák meg és el saját magukat, mintha pontosan tudnák, hogy figyeljük őket, és ettől az egésznek lesz egy kirakatjellege.

Fullajtár Andrea és Bezerédi Zoltán

Mint a felkérésre született színdaraboknál általában, a szerző valószínűleg itt is már a megírás során gondolkodhatott abban, hogy ki fogja az adott karaktert játszani. Ezt a fajta „ráírtság-érzetet” erősítheti, hogy a szereplők a színészek keresztnevét viselik. Ez az egyre gyakoribb megoldás a szerep és a civil én határait elmosó, „önboncoló” előadásoknál érthető, itt azonban nem tűnik indokoltnak.

Bezerédi Zoltán szerepe szerint a még mindig biztos kezű főorvos (ami ennyi alkohol mellett, ami itt a szereplők torkán lefolyik, nem kis teljesítmény). Van benne valami fölényes és rideg cinizmus azokkal szemben, akik nem férnek bele a skatulyáiba, ugyanakkor gyerekes rajongással viseltetik a színészceleb iránt. A feleségét Fullajtár Andrea játssza, megmutatva a karakter elveszettsége, bizonytalansága mögött rejtegetett titok és megalkuvás romboló hatását. Vizi Dávidnak különleges szerep jutott, a néma inasé, aki mintha fiúpótlék is lenne a főorvos szemében, a vágyott, saját magára hasonlító fiú. Egyetlen megszólalása, amikor Ady Endre Üdvözlet a győzőnek című versét mondja el, az előadás váratlanul rejtélyes és katartikus pillanata. Mert hát van itt győző egyáltalán? (Érdekes egybeesés, hogy ugyanezen a hétvégén mutatták be a Radnótiban Szálinger Balázs új drámáját, a Kályha Katit, amely az első világháború után, a román megszállás idején Nagybányán játszódik, oda talán túl direkt is lenne ez a vers, abban Petőfit szaval egy román fiatalember.)

Péter Kata

Szirtes Ági egy volt úszóbajnoknőt játszik, rideg, szeretetlen asszonyt, aki mintha beleszikkadt és kicsit belezakkant volna a győzelemért hozott embertelen áldozatokba. Mészáros Béla karaktere küzd a nyomasztó apai örökséggel, miközben megszokta, hogy ismeretséggel és befolyással bármit el lehet intézni, játékában a bizonytalanság és a túlzott magabiztosság kettősségét tudja megmutatni. Péter Katának jut a leleplező nagyjelenet, egy súlyos, talán túl is terhelt monológ, amelyben a kicsit kívülálló, ebbe a körbe csak nemrég beházasodott Kata szembesíti a többieket a kimondatlan titkaikkal, bűneikkel. Igen magas energiaszinten, emlékezetesen oldja meg a feladatot. Tasnádi Bence nem először játszik sztárszínészt, kellő öniróniával és rendkívül szórakoztatóan. A barátnője szerepében Pálmai Anna a karikatúra felé viszi el a rajongást. Ebben segítségére van Kálmán Eszter jelmeze. Ahogy a többieknél, nála is egy-egy nyakmegoldás, hajfonat vagy más apró részlet szolgálja a karaktert.

A Tíz eszkimó túlságosan is ismerős Zeitstück a mai Magyarország egy csücskéről. A néző nem tudja meg, hogy a darab (remek) címében jelzett tíz eszkimónak mi lesz a sorsa. Azt azonban pontosan tudjuk, hogy mi lett a tíz kicsi indiáné. Magunknak csak azt kívánhatjuk, hogy húsz-harminc év múlva egy új generáció már ne is értse, hogy a húszas években ez az előadás miről beszélt.      

          

Grecsó Krisztián: Tíz eszkimó / Katona József Színház

Játsszák: Bezerédi Zoltán, Fullajtár Andrea, Szirtes Ági, Mészáros Béla, Péter Kata, Vizi Dávid, Tasnádi Bence, Pálmai Anna és Gloviczky Bernát.

Díszlet: Tihanyi Ildi. Jelmez: Kálmán Eszter. Dramaturg: Török Tamara. Zene: Jónás Vera. Fény: Pető Gergő. Súgó: Boncza Anita. Ügyelő: Héricz Anna. Asszisztens: Fejes Vera. Rendező: Máté Gábor.

Katona József Színház, 2022. december 17.