Turbuly Lilla: Sötét vidék

Hesszelők / Bethlen Téri Színház -

A hesszelők tulajdonképpen mi vagyunk…

Bevallom, utána kellett néznem a cím jelentésének. Ha az olvasó is így lenne vele, inkább elárulom: a börtönszlengből terjedt el, a figyelőt hívják így, aki a betörés vagy más bűncselekmény helyszínén a környezetet, a lehetséges veszélyforrásokat tartja szemmel. Általánosabb értelemben: néz, lesben áll, feszülten figyel. Bár találni kapcsolódási pontot a darab és a cím között, mégsem tűnik tökéletes választásnak. Az eredetit – Az iglic - nyilván azért sem választhatták, mert Cseh Dávid az alaptörténetet megtartva nemcsak újrafordította, hanem részben át is írta Caryl Churcill művét, másrészt a mai nézőnek a – lidérc, boszorkány jelentésű - cím sem biztos, hogy egyértelmű.

BB 018Simkó Katalin / Fotók: Mészáros Csaba

Pedig az előadás középpontjában ő áll, az ő kezében futnak össze képletesen és a látvány szintjén is a másik két főszereplőt béklyózó szálak. Ő avatkozik bele folyton a két barátnő, Lily és Josie életébe, dongja körbe száz alakban őket, hogy megszerezze, vagy éppen elveszejtse szerelemgyerekeiket. De a valós és mitikus síkon játszódó történetben az iglic alakja értelmezhető a két lány belső rossz szellemének, másik énjének is. Az átirat – iglic szájába adott – töredékes szabadvers-betétjei, a magyar népköltészetből, mondókákból származó, részben átírt mondatai a mitikus síkot, mai utalásai pedig inkább a pszichológiai olvasatot erősítik.

A Staféta-program keretében megvalósuló előadás bemutatóját eredetileg 2020 márciusára tervezték, végül 2021. június 30-án sikerült megtartani. Nem tudom, a kényszerű várakozás mennyit változtatott Blaskó Borbála rendezői koncepcióján, mindenesetre a nézők elé egy letisztult, kiérlelt munka került, amelynek meghatározó része a vizualitás.

BB 054

Magzatpózba görnyedt testek üvegkalitkákban – ez a kép fogad bennünket a nézőtérre belépve. A Nemes Nagy Ágnes gimnázium volt és jelenlegi növendékei jelenítik meg a még meg nem született és a már nem élő gyermekeket. (A kép a kanadai őslakosok átnevelő intézetekben meghalt gyermekeit, napjainkban feltárt tömegsírjaikat is eszünkbe juttathatja). Később másvilági lényekként vagy a szürreális kavargásban feltűnő fekete és fehér lovakként látjuk őket viszont. A sötét világ rideg műanyagcsövekkel béklyózza magához a lányokat, és ugyancsak műanyag csíkok választják el a színpad hátterében lévő titokzatos, másik világot, az iglic birodalmát, ahonnan ellentmondásos lénye újra és újra „átszivárog” az élők életébe.

A látvány része az a különös hangszer is, amelyen Pallag Ákos kíséri a játékot: mintha kályhacsövekből rakták volna össze. A hangzás is fémes, kopogós. Ebbe a látomásos térbe azért egy humoros geg is belefér: pattognak az összenyomható, majd nagyot ugró zöld műanyagbékák. A fekete-fehér-testszín színvilágot ezen kívül csak a lányok ruhájának világoskékje töri meg.

BB 068

Simkó Katalin az iglic szerepében, mint egy éles penge: kíméletlen, egy-egy szóval is vágni tud. Máskor hajlik a hangja, gyerekre sóvár, behízelgő vagy éppen könyörgő. Azt szoktuk meg, hogy ő az áldozat, most éppen ellenkezőleg: ő játszik a többiekkel. Sipos Vera egzaltált, őrületbe hajló lányt alakít, akiben az iglic elszakít valamit, és szabadjára engedi a belső démonait. Stork Natasa karaktere ezzel szemben sokáig tartja magát, szelíd és hűvös, fentről (a színház erkélyéről) nézi az alatta kavargó őrületet, hogy aztán az áldozatává váljon. Jól eltalált hármas az övék.

Blaskó Borbála korábbi, inkább a mozgásszínház felé mutató rendezéseihez képest itt a szöveg és a mozgás egyaránt hangsúlyos. A mozgásanyag jelentős része az üvegkalitkákhoz kapcsolódik: a színészek különböző alakzatokat építenek belőlük, kúsznak-másznak bennük, a kalitkák hol hermetikusan elválasztanak, hol összekötnek.  

BB 096Simkó Katalin és Stork Natasa

A nézőben valószínűleg a sűrű, sötét atmoszféra marad meg legjobban. Valami fenyegető árnyék, az idők vagy a lélek mélyéről felkavargó indulatok. A hesszelők pedig tulajdonképpen mi vagyunk, akiket az alkotók engednek bepillantani ide.

 

Hesszelők / Bethlen Téri Színház

Caryl Churchill Az iglic című drámája nyomán írta: Cseh Dávid

Játsszák: Simkó Katalin, Sipos Vera, Stork Natasa, valamint a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium volt és jelenlegi diákjai: Birta Márton, Hus Laura, Juhász Kitti, Magyar Veronika, Somlyai Kata, Szeredás Kristóf, Könczei Villő, Ódor Gergő, Szabó Áron és Varga Bendegúz.

Zenei közreműködő: Pallag Ákos. Díszlet: Lokodi Aletta. Jelmez: Fekete Mónika. Maszkok: Sipos Orsolya. Dramaturg: Cseh Dávid. Rendezőasszisztens: Könczei Villő. Produkciós menedzser: Juhász Károly. Koreográfus-rendező: Blaskó Borbála.

Bethlen Téri Színház, 2021. július 1.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu