Turbuly Lilla: Sok az egyben
Kamarafeszt / Zentai Magyar Kamaraszínház – II. rész
A fesztivál második felében a társművészetek is helyet kaptak, de előbb vissza még a színházhoz!
A fesztivál második felében a társművészetek is helyet kaptak, de előbb vissza még a színházhoz!
Ön- és nősorsrontó férfiakról szóló előadásból kettő is akadt az első két napon.
…olyan előadó-alkotókat láttam-hallottam, akik minden idegszálukkal, figyelmükkel, teljes tehetségükkel kitartóan csakis a művészi anyag megmunkálására fókuszáltak. Kb. a koncert első harmadában hasított belém a felfedezés: itt nincs semmi más, csak zene.
Ha oknyomozó újságíró volnék, azt kérdezném meg Nagy Ervin államtitkártól és illetékes helyettesétől, Popa Gergelytől, hogy ők vajon miért támogatták (intézték el) Leblanc Gergely bizottsági kinevezését.
A ZA-KO az eltelt évek alatt megteremtette a maga törzsközönségét.
…két előadást választottam, amelyekhez annak idején, a célkorosztályhoz tartozva biztosan tudtam volna kapcsolódni, mert engem foglalkoztató kérdéseket vetettek fel.
Jó dolog, és a MITEM-nek köszönhető, hogy mindezért nem kellett repülőjegyet vennünk, és részemről nem bánom, ha az államkasszát megjárt (adó)forintjaimat végül ilyesmire költik.
Mindkét előadás alkotói keresik a feloldást, a reménysugarat.
…a kórus egyben hű képe a szatmári társulat egységének és erejének is, amelyben az egyes generációk kiegyensúlyozottan vannak jelen.
„Megnyugodnunk azonban sohasem szabad, hol Piroska van, ott farkas is akad” – hangzik el az előadás végén.