A dokumentumválogatás bőséges és sokszínű. Színészek, rendezők, írók visszaemlékezései, önéletrajzi írásai, a velük készült interjúk mellett újságcikkek, kritikák, ügynöki jelentések, hivatalos- és magánlevelek, ítéletek, műsorrendek, plakátok, előadásfotók sorjáznak 450 oldalon.
…döbbenten megfogalmazom magamban: ezek itt nem politikával foglalkoznak (még implicite, áttételesen sem), hanem művészettel.
…impozáns luxuskocsi csodás karosszériával, amelynek motorjába nem kerül porszem.
Ketten együtt egy érme két oldalát egyszerre mutatják: az ereje teljében lévő nőt, aki a gyerekeiért a hegyeket is elmozgatná és az anyává válás lehetőségéről lassan lemondani kényszerülőt.
…sem a főszereplőt, és ami az igazi probléma, minket sem érint meg a történetek sora.
A müncheni Oktoberfest helyett egy budapesti karaoke-partin vagyunk.
…mindeközben lezajlott egy országos rendszerváltó választás, és a darab alól (ennek örülnünk kell!) kiszaladt a történelem.
Érthetetlen, hogy ha a lány végül mégis megtette, miért nem lépett már ki korábban az életből.
A fesztivál második felében a társművészetek is helyet kaptak, de előbb vissza még a színházhoz!
…a legjobb tényleg sz@rni az egészre, és mindennap beb@szni, mint az atom. Mi a f@sznak kell a színház is? – hogy egy kicsit felvegyem az előadás karaktereinek stílusát.
Morális tartás, felelősségérzet, vagy ezek hiánya, hibák, bűnök és megbocsátás vagy éppen a megbocsátás lehetetlensége állnak a történet
középpontjában.
…olyan előadó-alkotókat láttam-hallottam, akik minden idegszálukkal, figyelmükkel, teljes tehetségükkel kitartóan csakis a művészi anyag megmunkálására fókuszáltak. Kb. a koncert első harmadában hasított belém a felfedezés: itt nincs semmi más, csak zene.
Ha oknyomozó újságíró volnék, azt kérdezném meg Nagy Ervin államtitkártól és illetékes helyettesétől, Popa Gergelytől, hogy ők vajon miért támogatták (intézték el) Leblanc Gergely bizottsági kinevezését.
A szülők leghőbb vágya, hogy egy megvilágított vitrinben mutogassák a csemetéjüket, folyton kudarcot vall, mert Alíz – mindenki bánatára – életjeleket mutat és kikandikál a skatulyából.
Az előadás fiataljai újra meg újra belefutnak az állásinterjúkat és rapid randikat idéző feladatba: pár (jelen esetben két) percben beszélni önmagukról.
A ZA-KO az eltelt évek alatt megteremtette a maga törzsközönségét.
Nagy Péter István kétrészes rendezése egy monumentális és paradox szakrális állítás: égi küldöttek márpedig vannak, még ha senki nem is küldi őket.
Húsz éve várja a zalaegerszegieket és az ide látogatókat a belvárosi Kvártélyház udvarán kialakított szabadtéri színpad. A jubileumi évad előadásait ajánljuk.
…két előadást választottam, amelyekhez annak idején, a célkorosztályhoz tartozva biztosan tudtam volna kapcsolódni, mert engem foglalkoztató kérdéseket vetettek fel.