Hat klasszikus a bűn és a bűnhődés jegyében //

Vendégként Hegymegi Máté, Göttinger Pál és Ujj Mészáros Károly, a társulatból Crespo Rodrigo és Guelmino Sándor rendez.

Crespo Rodrigo a Jászai Mari Színház új évadának meghirdetése kapcsán kiemelte: „Azt hiszem, az előttünk álló évad bemutatóinak szerzői minden színházlátogató számára jól ismert nevek, de azt is mondhatnám, klasszikusok. Agatha Christie-t, a krimi királynőjét vagy Arthur Millert, az amerikai drámairodalom egyik legismertebb alakját bizonyára éppen úgy nem szükséges bemutatni, ahogyan Dosztojevszkijt sem, aki mindmáig az egyik legolvasottabb orosz író. Henrik Ibsen, akit a „modern dráma” atyjaként és a modernizmus egyik színházi megalapozójaként szoktak emlegetni, a maga korában talán pontosan olyan erővel formálta a drámaírást, a színházról való gondolkodást, ahogyan az elsősorban forgatókönyvíróként és filmrendezőként világhírűvé vált Lars von Trier forgatta fel fenekestül a mozi világát. És úgy gondolom, az sem túlzás, ha Molnár Ferenc munkásságát külön univerzumnak nevezzük a színpadi művek világában.

Jászai Mari Színház

A következő évadban játszott darabjaik valamilyen formában egytől egyig a bűn, a bűnbeesés kérdésével foglalkoznak. Lenyűgöző ugyanakkor, hogy szerzőink hogyan képesek minderről a legkülönbözőbb aspektusból írni a dráma, a komédia, a színmű vagy éppen a krimi műfaji sokszínűségének jegyében. A Bűn és bűnhődés „megváltástörténetének” filozofikus gondolatai a bűnről, Az egérfogó titokzatossága és bűn utáni nyomozása vagy a Pillantás a hídról Eddie-jének bűnös féltékenysége és árulása ugyanúgy az egyik legalapvetőbb emberi tulajdonságról mesél, ahogyan a Főfőnök komikus helyzetei arról, mennyire nevezhető bűnösnek valaki, ha pusztán azért próbál meg mindenkit átvágni a környezetében, hogy megússzon bizonyos dolgokat. Hedda Gabler drámája rendkívüli erővel ábrázolja a társadalmi elvárások és az egyéni vágyak közötti feszültséget, a női szabadság korlátozását, mely végül olyan tragédiába torkollik, amit a 19. század társadalma a legnagyobb bűnök között tartott számon. A Liliom a szerző talán legkülönlegesebb, ugyanakkor legérzelmesebb műve, önvallomás Molnár Ferenc nőkkel való viszonyáról, mely hasonlóképpen főhősének életéhez, nem volt mentes a bűntől.

Ha röviden kellene összefoglalnom, hogyan tervezzük a következő évadot, azt mondanám, klasszikusnak számító szerzők klasszikus művei, a Jászaira jellemző stílusban!

Crespo Rodrigo / Fotó Sipos Zoltán

Ennek biztosítéka pedig Hegymegi Máté, aki először rendez Tatabányán, Ujj Mészáros Károly első Jászais nagyszínpadi rendezésével, Göttinger Pál visszatérő rendezőként, Guelmino Sándor a színház művészeti vezetője, illetve jómagam. És természetesen a Jászai remek társulata, amelyhez az új évadban Erdős Lili tagként csatlakozik.”

A 2025/2026. évad felnőtt bemutatói

 

F. M. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés megváltástörténet Rendező: Hegymegi Máté Nagyszínpad	Lars von Trier Főfőnök munkahelyi komédia Rendező: Göttinger Pál Nagyszínpad
Henrik Ibsen Hedda Gabler színmű Rendező: Guelmino Sándor Kamaraszínház	Molnár Ferenc Liliom külvárosi legenda hét képben Rendező: Guelmino Sándor Nagyszínpad
Agatha Christie Az egérfogó krimi Rendező: Crespo Rodrigo Nagyszínpad	Arthur Miller Pillantás a hídról dráma Rendező: Ujj Mészáros Károly Nagyszínpad

A rendezők gondolatai a 2025/2026. évad bemutatói kapcsán

 

Hegymegi Máté először rendez Tatabányán. A Bűn és bűnhődés kapcsán elmondta: „Korábban a regény két színpadi adaptációjában is játszottam, és már az egyetem óta vágytam rá, hogy egyszer rendezőként is dolgozhassak ezzel a történettel, ezért is nagyon örültem a színház felkérésének, anyagválasztásának. Garai Judit dramaturggal már több regényt adaptáltunk közösen, most is teljesen új szövegkönyvet készítünk, mert nem akarok már létező adaptációkhoz nyúlni. Szeretek tiszta lappal indulni, kialakítani a saját koncepciónkat, hogy az adott színészekben gondolkozva készüljön el a szövegkönyv, amibe a saját víziónkat is bele tudjuk fogalmazni.

Érdekelnek azok a helyzetek, amelyekben a kiszolgáltatottság dühe, az önérzetesség aránytalan vagy téves bosszúhoz vezet.

Itt van egy fiatal srác, Raszkolnyikov, aki az anyagi helyzete miatt kénytelen otthagyni az egyetemet. A teljes kiszolgáltatottsága, pénztelensége, a lakhatási problémái és főként az igazságérzete a lázadás felé tolja, gyilkol. A dühe jogos, de a bosszúja aránytalan, és az alanyával is célt téveszt. Kérdés, hogy hogyan juthat el idáig az ember, és milyen érzelmi állapotokon megy keresztül a gyilkosságot megelőzően, majd követően.

Ezt a küzdelmet vizsgálja Dosztojevszkij, amit szeretnék hangsúlyozni az áldozatok, Lizaveta és a zálogosnő kiemelt jelenlétével, akik Raszkolnyikovra tapadva ottmaradnak a bűn elkövetése után is, narrálva az ő ki nem mondott érzelmeit. Alapvetően szeretem használni az elbeszélő, narratív formát az előadásainkban, de itt különösen helyénvalónak érzem, sok olyan leíró szöveget tudunk megtartani a regényből, amit lényeginek érzek, ami más formában sérülne.

Az adaptációnk fontos fókusza az is, hogy jól sűrítsük a regényt, befogadható terjedelemben állítsuk a nézők elé, úgy, hogy a történet rétegzettsége ne sérüljön, ami komoly, de nagyon inspiráló folyamat. Ezért Fekete Anna díszlettervezővel olyan teret és rendszert tervezünk, amelyben beláthatunk a szereplők életébe olyankor is, amikor nem ők vannak fókuszban, ezzel olyan helyzeteket is teremtve, amelyek a regényben sem kibontottak.”

 

Göttinger Pál negyedik Jászais rendezése lesz a Főfőnök. A Lars von Trier filmje alapján készült színpadi változatról a következőket mondta el: „A dán rendező munkáiról a kegyetlen, zsigeri, szembesítő színjátszás juthat az eszünkbe, a Főfőnök azonban meglepetés a rendezői életműben, komédia, amelyben a humor forrása az úgynevezett beöltözés: amikor másnak hisznek valakit, mint aki valójában. Az alaphelyzet szerint egy informatikai cég vezetője minden kellemetlen döntését úgy adja elő az alkalmazottainak, mintha az a sosem látott főfőnök akarata lenne, így őrzi meg népszerűségét. Ám amikor a céget el akarják adni, a vevő mindenáron ezzel a nem létező főfőnökkel tárgyalna, ezért a valódi főnök kénytelen egy színészt alkalmazni, hogy játssza el a szerepet. A színész azonban a pár perces beugrás helyett egy bonyolult helyzetbe csöppen, amelyben azt sem tudja, mit kellene játszania, így folyamatos improvizációra kényszerül.

Lars von Trier emberismerete sűrítettebb, kiélezettebb, mint a miénk, vagány, karikatúraszerű karaktereket alkotott, és a humora is speciális: nevetünk rajta, de picit azért kényelmetlenül érezzük magunkat. Hozzám közel áll ez a fajta humor. Figurái, ha sok áttételen keresztül is, de megszerethetők, a néző pedig biztosan talál hozzájuk kapcsolódási pontokat, hiszen szörnyű főnök, kényszerből teljesítő beosztott, kavarás, ármánykodás és kibeszélés a legtöbb munkahelyen előfordul, sokszor ez utóbbiak adják az unalmas munkahelyi élet savát-borsát. Fontos motívum még a lelkiismeret kérdése az üzleti életben, amit olyan gyakran félretesznek, itt azonban mégis feltámad, így a darab tud szólni az emberek közötti közlekedésről, az emberi létezésről is.

Régi alkotótársaimmal, Ondraschek Péter díszlet- és Cselényi Nóra jelmeztervezővel dolgozom majd együtt. A cégvezetőt Kardos Róbert, a színészt pedig Mikola Gergő játssza. Utóbbinak egy vérdilettáns színészt kell eljátszania, ami egyszerre kihívás és örömjáték. Kardos Róbert, ahogy az előadásban szintén szereplő Dévai Balázs is fontos szereplői a személyes színháztörténetemnek, hiszen annak idején a Bárka Színházban többször dolgoztam velük. Mikola Gergő teljesen más típusú színész, mint Kardos Róbert, de biztos vagyok benne, hogy inspirálják majd egymást. A tatabányai társulatban az a jó, hogy sokféle színészegyéniség tud egymásban bízni és jól együttműködni, ezért is szeretek itt dolgozni. A repertoár gazdag nevettető, szórakoztató előadásokban, azt remélem, hogy ez az előadás új színt hoz majd ebbe a sorba.”

 

Guelmino Sándor rendező így beszélt arról, mik foglalkoztatják a Hedda Gabler kapcsán: „A Nóra az első rendezésem volt Tatabányán. Ennek lassan 15 éve, és azóta készülök rá, hogy a Hedda Gablert is színpadra állítsam. A norvég szerző e két műve tulajdonképpen ellenpárja egymásnak. Míg Nóra kiszakad egy házasságból, és otthagyja a családját, Hedda nem áll fel, annak ellenére sem, hogy már a nászútja után világosan látja, a házassága elhibázott döntés volt. Mindkét esetben a miértek érdekelnek. Hedda Gabler egy bonyolult lélektani képlet. Szokták női Hamletnek vagy női Jágónak is nevezni, ő az első nárcisztikus női főszereplő a drámairodalomban. Lázad a konvenciók ellen, de fél a kudarctól, a nevetségességtől. A biztonságba menekül, ami nagyon hamar unalmas csapdává válik. A problémái egy önmagát kereső, modern nő problémái, hiszen az anyaság vállalása vagy elutasítása, a patriarchális rendbe való beilleszkedés vagy az emancipáció ma is sokat vitatott kérdések. Ezért – hasonlóan a Nórához – mai környezetben szeretnénk őt megmutatni. Mivel a dráma 1890-ben született, ehhez egy kicsit le kell porolni.

Ez egy szövegcentrikus darab, szószínház, ezért fontos, hogy megfelelő játékteret találjunk hozzá, és megmozgassuk. Meg kell teremteni a feszültségét, hogy a néző azt érezze, már-már krimit lát, ugyanakkor érvényesüljön a darab rétegzettsége, és maradjon valami Hedda titkaiból is.

A Hedda Gablerhez mindig kell egy olyan színésznő, aki elbírja a főszerep súlyát. Nálunk Dobó Enikő játssza, akit vendégként a Kalucsniban és a Gloriában már láthattak a tatabányai nézők. Izgalmas színpadi jelenség, ereje, kisugárzása van. A férjet Figeczky Bence, a bírót Crespo Rodrigo, Hedda régi szerelmét, Lövborgot Mikola Gergő játssza. A további szerepekben Szakács Hajnalkát és Egri Mártát láthatják a nézők.”

 

Guelmino Sándor másik rendezése az évadban a Liliom. A rendező a darabhoz fűződő viszonyáról a következőket mondta: „A Liliomot 15 éve, a Magyar Színházban már megrendeztem, de azóta is foglalkoztat. A hintáslegény és Julika tragédiába fulladó szerelme eredetileg a 20. század eleji Budapesten játszódik, azonban tele van olyan kérdésekkel, amelyek korszaktól függetlenül mindenkit érintenek. Lehetséges-e megalkuvások nélkül, egyenes gerinccel, tisztán élni? Ha nem, miért nem? Miért azt bántjuk, akit szeretünk? Ha az áldozat megbocsát, az felment-e minket a saját lelkiismeretünk vádja alól? Ezek a kérdések időtlenek, a darab gyönyörű, álkülvárosi nyelvezete viszont nagyon is korhoz köthető, épp ezért nem szeretném a történetet a mai korba helyezni, ráadásul félő, hogy elveszne a romantikája. 

Liliomot Csabai Csongor játssza, úgy gondolom, az ő színészi alkatához nagyon is illik ez a szerep. Julika a társulathoz frissen szerződött Erdős Lili lesz. Mindketten izgalmas, érzékeny színészegyéniségek, nagyon kíváncsi vagyok, hogy alakul kettejük között a színpadi kémia. A két főszereplő kapcsolatában az érdekel, mi az a büszkeség, ami Liliomban és Julikában munkál, az a világgal és egymással szemben is érzett dac, ami megakadályozza őket abban, hogy megvallják az érzelmeiket. Liliom naiv és befolyásolható, közben meg a nők bálványa. Körhintásként egy különleges, nem mindennapi, már-már művész közegben él, és amikor kiszakad onnan, nem találja a helyét, partra vetett hal lesz belőle.

Olyan előadást szeretnék, amely a lelkekhez is tud szólni, nem elfelejtve, hogy a Liliom alcíme szerint külvárosi legenda. Fontos rétege, hogy ez a külvárosi közeg (de gondolhatunk akár Tatabányára is) milyen életlehetőségeket nyújt a fiataloknak, mennyiben határozza meg a sorsukat.”

 

Crespo Rodrigo rendezi Az egérfogót. A készülő előadással kapcsolatban az alábbiakat mondta el: „Az első bemutatónk, a Bűn és bűnhődés az új évad programadó előadásának is tekinthető. Olyan, különböző műfajú, könnyedebb és súlyosabb darabokat kerestünk mellé, amelyekben valamilyen módon szintén felmerül a Dosztojevszkij-regény alapdilemmája: a bűn, a lelkiismeret és a büntetés kérdése. Ilyen a Pillantás a hídról vagy a Liliom is, a könnyedebb műfajból pedig a hazugságra épülő Főfőnök. Kézenfekvő volt, hogy legyen krimi is a kínálatban. Agatha Christie színdarabja már sokszorosan bizonyított, ez az egyik legtöbbet játszott krimi a világ színpadain. Londonban, a West Enden az 1952-es bemutatója óta folyamatosan műsoron van. Fontos szempont volt az is, hogy a szerepei jól kioszthatók a társulatunkban. A színészeknek kiváló játéklehetőséget kínál, hiszen nagyon jó, egyenrangú szerepek vannak benne.

A szerző pontosan leírta azt a jellegzetes angol miliőt, ami a műveinek az egyik vonzereje, de nem hiányzik a darabból a humor sem. A nézőt folyamatos „nyomozásra” készteti, hiszen azt hiszi, hogy látott valami fontosat, ami közelebb viszi a rejtély megoldásához, de aztán kiderül, hogy mégsem, hiszen a szerző újabb nyomokat és ezzel újabb kérdéseket szőtt a darabba.

Ugyanakkor a műnek van egy súlyosabb vonulata is: a szereplők mély, fájdalmas titkokat rejtegetnek, és nekünk azt kell megmutatnunk, hogyan hordozzák magukban ezeket a titkokat, hogyan hat rájuk a környezet, ez a hótorlaszokkal a világtól elzárt panzió, ahol szembe kell nézniük önmagukkal.

És hogy a titok a leendő nézőknek is titok maradjon, a színházak azt szokták kérni a nézőktől, hogy ne árulják el, a szereplők közül ki volt a gyilkos. Most még azt sem árulom el, ki lesz az áldozat.”

A Jászai Mari Színház társulata / Fotó: Prokl Violetta

Ujj Mészáros Károly állítja színpadra a Pillantás a hídról című drámát. Rendezői elképzeléseiről elmondta: „Örültem a felkérésnek, mert úgy látom, hogy ebben a színházban valami nagyon jó dolog született. A társulat nagy részét ismerem, többekkel dolgoztam már együtt kisfilmekben. Itt mutattuk be a Shirley Valentine-t, amelyben Balsai Móni játszotta a címszerepet, és én rendeztem. Soha olyan önfeledten szórakozó közönséggel nem találkoztam, mint ennek a MOST FESZT-en közönségdíjat is nyert előadásnak a nyilvános főpróbáján. 

A Pillantás a hídról újraolvasásakor azt tapasztaltam, hogy az angol eredeti szóhasználata jóval egyszerűbb, mint a korabeli magyar fordításé. A történet New Yorkban, munkásközegben játszódik, a szereplők olasz bevándorlók. Egy dokkmunkás, akinek az angol nem az anyanyelve, nem úgy beszél, mint egy tanár. Ezért újrafordítom a darabot, egyszerűbb szóhasználattal, annak megfelelően, amit a szerző szándékának érzek. Korábban már lefordítottam a Shirley Valentine-t és egy másik darabot is, örömmel készülök erre a feladatra. Közben támpontokat keresek a szereplők közötti viszonyokhoz, titkokkal, szenvedélyekkel terhelt kapcsolatokhoz. A főszerepet Király Attila játssza, az ő habitusa, kiállása más, mint általában az Eddie Carbonét játszó színészeké, így nem egy klasszikus nevelőapa – nevelt lány viszonyt látunk majd. A lány szerepét a Jászai új társulati tagja, Erdős Lili formálja meg, Eddie feleségét Bakonyi Csilla játssza. A történetben fontos momentum, hogy az illegális bevándorló rokonokat kitoloncolás fenyegeti. Ma, 70 év elmúltával ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban, ez is adhat egy érdekes fénytörést az előadásnak.

A tatabányai előadások nézőjeként azt tapasztaltam, hogy bátor, a látványvilágra is nagyon odafigyelő színház van itt, élő és érzékeny közönséggel. Remélem, hogy rendezésemmel ehhez a klasszikus darabhoz hozzá tudok tenni néhány új színt.”

 

A 2025/2026. évad gyerek bemutatói

A só interaktív népmese A Sanyi, Én és a Gyerekek Produkció előadása Rendező: Tűzkő Sándor Kamraszínház	Lázár Ervin – Nagy Orsolya Hapci király mesejáték A Mesebolt Bábszínház – Puck Bábszínház előadása Rendező: Csató Kata Nagyszínpad
Tóth Krisztina Malac és Liba bábelőadás A Kabóca Bábszínház előadása Rendező: Cseri Hanna Kamaraszínház	Solt Róbert FELESEMESE bábelőadás A Vaskakas Bábszínház előadása Rendező: Pelsőczy Réka Nagyszínpad
Arany Tamás – Tóth Tamás – Lénárt László Kerek élet fája zenés világutazás egy esztendőn át A Fellegjárók Színházi Egyesület – ARTASHAT Örmény Nemzetiségi Színház előadása Rendező: Gyurity István Stipo Nagyszínpad	A kiskondás, avagy mindent lát a mindentlátó királylány? magyar népmese A Füge Produkció előadása Rendező: Fekete Anna – Bánki Gergely Kamaraszínház
Gajda Anna – Terecskei Alíz – Tóth Klarissza – Tóth Kata – Papp Mátyás Tyúkdráma zenés tyúkelőadás galambokkal, cicákkal, Morzsa kutyával A DanteCasino – Füge Produkció előadása Rendező: Georgita Máté Dezső Nagyszínpad	Tóth Krisztina A lány, aki nem beszélt bábszínházi belső utazás Az Aranyszamár Színház előadása Rendező: Markó Róbert Kamaraszínház

 

Részletes információk: jaszaiszinhaz.hu