Turbuly Lilla: In medias res
Nyílt tárgyalás // A Halál kilovagolt Perzsiából / Katona József Színház /
A decemberi premierhétvége a rendezőnőké volt a Katonában.
Székely Kriszta most nem a klasszikusok közül választott, hanem egy egészen friss tárgyalótermi drámát állított színpadra. Bagossy Júlia pedig a Sufniból a Kamrába továbblépve, Hajnóczy Péter 1979-ben megjelent regényét, A Halál kilovagolt Perzsiábólt adaptálta.
Ferdinand von Schirach ügyvédből lett drámaíró, nem csoda, hogy darabjai akkor is tárgyalótermi légkört idéznek, ha nem ott játszódnak (mint az örkényes Isten). A Nyílt tárgyalás azonban éppen ott játszódik, akárcsak a 2016-ban a Kamrában bemutatott Terror. Ezúttal is egy büntetőtárgyaláson vagyunk, a vád szexuális erőszak, a sértett egy tévés újságíró, aki korábbi szeretőjét jelentette fel.
Fekete Ernő és Pálmai Anna / Fotó: Mészáros Csaba
Nem tudom, hogy azok a nézők, akik nem, vagy csak elvétve jártak bíróságon, hogyan élik meg ezt a színpadra helyezett tárgyalást. Mivel 17 évet ültem a pulpituson, és volt alkalmam a németországi bíróságok munkájába is belelátni, állíthatom, hogy a megteremtett tárgyalótermi szituáció közel áll a valósághoz – már ami a német bíróságokat illeti. Nálunk a németeknél jobban élnek a poroszos hagyományok, akkor is, ha ezeknek nincs jogszabályi alapja, hangsúlyozottabb a hierarchia. Ülve tanúvallomást tenni? Esetleg ha fél lábbal. Persze, ez csak az általános kép, kivételek nálunk is vannak.
Az előadás dramaturgiája azt kívánja, hogy in medias res csöppenjünk bele a tárgyalásba, vagyis nem a vád ismertetésével és a vádlott kihallgatásával kezdenek, hanem részletekben, a szakértők és a tanúk meghallgatásán keresztül adagolják az információkat, és csak az előadás legvégén szólal meg maga a vádlott. Fekete Ernő addig némán van jelen, arcát kivetítve látjuk, ahogy az éppen megszólalókét is. A filmvászon nagyságban kivetített arcoknak köszönhetően a színházi játékmód mellett legalább olyan fontossá válik a filmes jelenlét. Ónodi Eszter ennek a magasiskoláját mutatja be, amikor az arcán végignézhetjük karaktere megtöretését. Fekete Ernő zártabb, kevesebb eszközzel élő jelenléte szintén erős és hiteles. Udvaros Dorottya türelmes és empatikus bírót jelenít meg. A bírói szerep „eljátszása” a valóságban sem könnyű műfaj. A felek olvasni akarnak az arcából, magukra nézve kedvező jeleket fürkésznek, miközben azt is várják tőle, hogy tűnjön pártatlannak, ne látszanak rajta az érzelmei, ne hozza meg a mimikájával előre az ítéletet. Udvaros Dorottya kiválóan megfelel ezeknek az elvárásoknak. Látszólag kevés eszközzel él, visszafogott eleganciával van jelen, amibe belefér a táskája bugyraiban kotorászó, munkájába kissé belefáradt asszony felvillantása is. Kötelességszerű pártatlansága mögül időnként kicsillan a női együttérzés.
Udvaros Dorottya, a háttérben Ónodi Eszter / Fotó: Mészáros Csaba
Az ügyvédeket és az ügyészt nem öltöztették talárba, így Pálmai Annának külsőleg is lehetősége van megmutatni a kiskosztümös, tűsarkú cipőjében magabiztosan törtető, feszes, beszabályozott ügyvédnőt. A Kocsis Gergő által játszott laza, sokat látott ügyvédróka-kollégával folytatott csipkelődéseik bármelyik tárgyalóteremben előfordulhatnának (csak ott bírsággal fenyegetnék őket). Takátsy Péter ügyésze egy tömbből faragott „robot”, ahogy egyik kollégám a szünetben találóan megjegyezte. A tanúként, szakértőként egy-egy rövid jelenetben megjelenők is kiválóak, mint Jordán Adél a barátnő és Elek Ferenc a taxis szerepében.
Az előadás határozott edukatív jelleggel is bír, ez főleg a Pelsőczy Réka által játszott szakértő jelenetében mutatkozik meg. Itt egy szakszerű kiselőadást kapunk arról, milyen sztereotípiák mentén gondolkodunk a szexuális bűncselekményekről.
Hogy miért ezt a darabot választották az alkotók, az a zárlatból derül ki. Az addig némán tevékenykedő jegyzőkönyvvezető és bírósági mindenes (az egyetemista Wettstein Márk játssza) a már kiürült tárgyalóteremben mondja el, hogy az ítélkezés egy demokráciában nem a politikusok és a kommentelő közvélemény dolga, hanem a szigorú szabályok és garanciák szerint működő bíróságoké. Mondja ezt éppen azokban a napokban, amikor arról olvashatunk, hogy a kormányzat gyakorlatilag megzsarolta az Országos Bírói Tanácsot, hogy az évek óta elmaradt béremelésért cserébe járuljanak hozzá a harmadik hatalmi ág függetlenségét, a bíróságok működését korlátozó jogszabály-módosításokhoz. Bár az OBT ezt szűk többséggel megszavazta, több száz bíró szólalt fel a függetlenség mellett, így az OBT elnöke lemondani kényszerült.
Kocsis Gergely, Elek Ferenc és Pálmai Anna / Fotó: Mészáros Csaba
A Nyílt tárgyalás színházként a színészi játék erejével hat, témáját tekintve mind a bíróságok helyzetét, mind a szexuális visszaélések megítélését tekintve napjaink fontos kérdéseivel foglalkozik.
* *
Hajnóczy Péter regényével valamikor az 1980-as évek elején, gimnazista koromban találkoztam először, egy szegedi FEB-táborban ajánlották Esterházy és más kortárs szerzők művei mellett. Lelkiismeretesen el is olvastam, meglehetős döbbenettel rácsodálkozva az alkoholizmus függőt és környezetét egyaránt fogva tartó gyötrelmeire.
Hajnóczy regénye most, negyven évvel később, két fiatal rendező(nő)t is megszólított. Szenteczki Zita Juhász Andrással közösen 2017-ben rendezte meg a Trafóban, Bagossy Júlia pedig most vállalkozott rá a Katona Kamrájában.
Mészáros Béla / Fotó: Mészáros Csaba
A mozaikos szerkezet, az idősíkok váltakozása, a valóság és a delíriumos látomások összemosódása nem könnyen állítható színpadra. Szenteczkiék vetítéssel, loop-technikával, táncosokkal hoztak létre ezt a polifóniát. Bagossy Júlia kevesebb eszközzel él: az idősíkok váltakozását három, különböző életkorú színésszel (Mészáros Béla, Vizi Dávid és Jakab Balázs) játszatja el, vagyis itt három Hajnóczy Péter van, akik felváltva narrálják és élik a történetet. Emellett olyan egyszerű, de igen jól működő eszközöket használ, mint a lépegető bábbal megjelenített borosüveg, vagy a hirdetőtáblához hasonlító, szintén lépegető cigarettaóriás.
Először csak vidám betétnek tűnnek a korfestő slágerek. Tasnádi Bence hol Kovács Katiként, hol Zalatnay Saroltaként jelenik meg, máskor Koós Jánosként énekli a Kislány a zongoránál-t. A főszereplő fiatalkorának ikonikus szereplői később eltorzított formában a rémálmaiban térnek vissza.
Mészáros Béla, Tóth Zsófia, Vizi Dávid és Jakab Balázs / Fotó: Mészáros Csaba
A váltott narráció jótékony következménye, hogy távolságot, rálátást teremt a főszereplő és sorsa között. A három színész pontosan, árnyaltan jeleníti meg a különböző életszakaszokat. Jakab Balázsnak több lehetőség jut, mint Vizi Dávidnak. A fiatal Péter és első szerelme, Krisztina kapcsolata, a lány anyjával (Szirtes Ági) közös jelenet a még minden lehet és a már minden eldőlt kettősségét hordozza, miközben a korszakról, az abban lehetséges életutakról is látleletet ad. A középkorú, visszavonhatatlanul elveszett, feleségébe kapaszkodó, a fehér papírtól és rémálmaitól is rettegő Pétert Mészáros Béla megrázóan rajzolja meg. Rujder Vivien a feleség szerepében néma, már-már angyali látomásként jelenik meg. Tóth Zsófia a beszabályozott, kissé korlátolt, de nagyon céltudatos Krisztina alakját állítja elénk meggyőzően.
Bagossy Júlia rendezése képes drámai erővel és letisztult eszközökkel színpadra vinni a regény rétegzett világát. A Sufni után a Kamrát is bevette, várjuk, mikor kap lehetőséget a Nagyszínpadon.
Ferdinand von Schirach: Nyílt tárgyalás / Katona József Színház
Játsszák: Ónodi Eszter, Udvaros Dorottya, Kocsis Gergely, Pálmai Anna, Fekete Ernő, Takátsy Péter, Pelsőczy Réka, Jordán Adél, Fullajtár Andrea, Rajkai Zoltán, Elek Ferenc, Wettstein Márk e.h.
Dramaturg és fordító: Szabó-Székely Ármin. Díszlet: Schnábel Zita. Jelmez: Pattantyus Dóra. Zene: Csizmás András. Fény: Pető Gergő, Bárány Bence, Mészáros Gábor. Hang: Masát Máté. Videó: Török Marcell. Operatőr: Török Marcell, Kovács Bálint. Vágó: Nagy Réka. Súgó: Boncza Anita. Ügyelő: Héricz Anna. Asszisztens: Tiwald György. Rendező: Székely Kriszta.
Katona József Színház, 2024. december 13.
Hajnóczy Péter: A Halál kilovagolt Perzsiából
Játsszák: Mészáros Béla, Vizi Dávid, Jakab Balázs, Szirtes Ági, Rujder Vivien, Tóth Zsófia, Tasnádi Bence.
Díszlet: Kálmán Eszter. Jelmez: Balla Hanga. Jelmezkivitelező: Vass Kitti. Dramaturg: Zrinyifalvi Eszter. Médiadesign: Karcis Gábor. Zene: Szászi Petra. Fény: Pető Gergő. Mozgás: Horkay Barnabás. Bábkészítő: Palya Gábor. Súgó: Schaefer Andrea. Asszisztens: Tóth Judit. Rendező: Bagossy Júlia.
Katona József Színház, Kamra, 2024. december 14.