Tükörszem; Az őzike, akit Szerelemnek hívnak / Vojtina Bábszínház /

Hogyan lehet a klasszikus mesék mellett a saját tapasztalataikra és az őket körülvevő világra építve megszólítani a kicsiket?

A debreceni Vojtina Bábszínház két előadása nagyon különbözik, ám összeköti őket, hogy egyik sem az "elmegyünk a bábszínházba, és megnézünk egy mesét” logikán alapul.

A Tükörszemet Mikołaj Łoziński Ida meséi című kötete alapján Zrinyifalvi Eszter és Cseri Hanna írta. Utóbbi zeneszerzőként és rendezőként is jegyzi az előadást. Három mesét választottak ki a kötetből, amelyekben közös, hogy az állatok szemén keresztül néznek rá az emberek világára. Hogy Cseri Hannát érdekli ez a látószög, azt már a Budapest Bábszínházban rendezett, Az utolsó bárány című előadás is igazolta. A Tükörszem három történetében egy teknősbéka, egy kutya és egy légy szemszögén keresztül szembesülünk nagyon is emberi/gyermeki problémákkal. Az első történet főszereplőjét, a teknőst kis gazdája azért hanyagolja el, mert beszippantja szülinapi ajándéka, az új laptop – és vele a digitális világ. A kislány mögött egy olyan családot skiccel fel az előadás, ahol kevés idő jut a gyerekre, szülei, főleg édesapja pedig ajándékokkal kompenzálják ezt a hiányt.

Tükörszem / Dömötör Anna / Fotók: Csatáry-Nagy Krisztina

A – Palya Gábor bábtervező munkája nyomán igencsak szeretnivalóra sikerült – teknős bánatában a csatornába bujdosik, ahol „büdös vizet”, vagyis olajat talál. Aztán visszatér a családba, amelynek tagjai a konyhájukban felbuzgó olajmezőből úgy meggazdagodnak, hogy többet már nem kell pénzt keresniük, több időt tölthetnek együtt, és bármit megvehetnek. A történet itt kicsit megbicsaklik, hiszen éppen ez a fogyasztói kultúra vonta el a kislányt a személyes kapcsolatoktól. A jelenet ugyanakkor látványos, sok jó ötletet sűrít magába. A teknős útja a csatornarendszerben szemléletes és humoros találkozásokkal van tele, megjelenik benne a celebkultúra egy csillogó-villogó ruhába öltözött tini ikon képében, és Cseri Hanna zenéje, dalszövegei (amelyekhez slágereket és népdalokat is felhasznált) külön ízt adnak az előadásnak, elválasztják, de össze is kötik az egyes jeleneteket.

A legsúlyosabb a középső történet, amely egy válási traumát dolgoz fel, csak itt a közös kutya szorul a két gazda közé. Előkerül a gyakori gyermeki reakció (biztosan miattam váltak el, mert rossz voltam), a bolyongás a két szülő között, és mindezt egy kívülálló, már-már pszichológus szerepbe helyezett bagoly igyekszik feloldani a kiskutyában. Nagyon fontos, sok gyerek életét meghatározó helyzetet dolgoz fel a történet, kissé talán direkt módon, néhány olyan pszichológiai szakkifejezést, utalást is bevetve, amelyek inkább a felnőtt nézőknek szólnak. Ugyanakkor szép, és a gyerekeknek is jól dekódolható feloldást kap a történet, így se a kutya, se az egyik gazda nem marad egyedül, a másikuk pedig elfogadja ezt a helyzetet.

Tükörszem / Zöldi Ákos, Hell Krisztina

A harmadik rész egy 18 napos, szabadságra vágyó légylány története, akit szülei féltenek a külvilágtól, ám végül ők kerülnek bajba a biztonságosnak hitt otthonukban, de a légylány a barátai segítségével kiszabadítja őket. Itt különösen jól működik Palya Gábor stilizált lakásdíszlete a hatalmas emberkezekkel, a csillárszerű légyfogó papírral, igaz, ahhoz nehezebben illeszkednek a légybábok.

A Tükörszem kisebb egyenetlenségei mellett is fontos felvetéseivel, friss hangjával, zenéjével, látványvilágával láthatóan megfogta a gyerekközönséget. Ehhez nem kis mértékben hozzájárult a színészcsapat teljesítménye. Három vojtinás színész (Hell Krisztina, Nagy Mónika és Mercs Máté Péter) dolgozott együtt három egyetemistával (Barabás Bíborkával, Dömötör Annával és Zöldi Ákossal). Játékkedvük, csapatmunkájuk sokat hozzátesz az előadáshoz.

Tükörszem / Barabás Bíborka, Zöldi Ákos, Nagy Mónika 

Az őzike, akit Szerelemnek hívnak a maga nemében egyedülálló előadás, legalábbis Magyarországon. Nem tudok ugyanis más, az óvodás korosztálynak készült verbatim előadásról. A kifejezés azt jelenti, hogy az alkotók kizárólag dokumentumszövegeket használtak fel, azokhoz nem írtak hozzá, nem módosítottak rajtuk, „csak” válogatták, és egymás mellé szerkesztették a debreceni és környékbeli óvodákban az óvónők által felvett gyerekszövegeket. (Az így született szövegkönyv Róbert Júlia munkája.) Olyan szövegekre gondoljunk, amilyenekkel a kisgyerekek hazaállítanak az óvodából, a szülő meg sokszor nem tudja eldönteni, mi belőlük az igaz, és mi a képzelet szüleménye. Jó esetben pozitív módon reagál rájuk, rosszabb esetben elintézi azzal, hogy „ne butáskodj”. Az előadás egy, a gyermekjogokkal kapcsolatos nemzetközi projekt keretében született (tudják, annak a bizonyos „európai iránynak” a jegyében, amelyet Hankó Balázs miniszter oly veszélyesnek lát).

Az őzike, akit Szerelemnek hívnak / Csarkó Evelin, Vadászi Tamara és Magi Krisztina

Láposi Terka rendezésében az eredmény egy apró óvodai történésekből összeálló játék, amelynek során a gyerekek magukra, a saját óvodai életükre ismerhetnek – és ahogy az előadást követő rövid beszélgetésből kiderült, rá is ismernek. Látnak űrhajósjátékot, amelybe a fiúk nem akarják bevenni a lányokat, mire egyikük mérgében lerombolja a felépített űrhajót. Babázást, amelyben egy fekete baba feketeségének okát szeretnék megfejteni. Tévés játékot, csigafocit és persze egy őzikét, akit Szerelemnek hívnak. A fragmentumok kerete az óvodai játékszoba, a hangulatot Czapp Ferenc élő zenéje festi. Az óvodásokat megszemélyesítő bábok (Oláh Richárd munkái) igazi egyéniségek.

A három játszó (Csarkó Evelin, Magi Krisztina és Vadászi Tamara) jól eltalálja azt a fajta játékosságát, amely nem hat mesterkéltnek attól, hogy felnőttek játszanak óvodást.

Az őzike, akit Szerelemenek hívnak / Vadászi Tamara és Csarkó Evelin

Mindkét előadás jó példa arra, hogy a klasszikus mesék mellett hogyan lehet a kicsiket a saját tapasztalataikra és az őket körülvevő világra építve megszólítani.

Zrinyifalvi Eszter – Cseri Hanna: Tükörszem

Mikołaj Łoziński Ida meséi című meséje alapján írta: Zrinyifalvi Eszter, Cseri Hanna. Tervező: Palya Gábor. Rendezőasszisztens: Vári Bettina. Világítás: Nánási Barnabás. Hang: Szemán Bence. Animáció: Nánási Barnabás, Szemán Bence. Technikai munkatársak: Ágh András, Gara Ákos. A díszletet és a bábokat készítették: Majoros Gyula, Majoros Lili, Oláh Richárd, Kissné Kati, Nádasiné Szegedi Éva. Zeneszerző és rendező: Cseri Hanna.

Játsszák: Hell Krisztina, Nagy Mónika, Mercs Máté Péter, Barabás Bíborka e.h., Dömötör Anna e.h., Zöldi Ákos e.h.

Vojtina Bábszínház, 2025. március 6.

Róbert Júlia: Az őzike, akit Szerelemnek hívnak

Tervező: Oláh Richárd. Zenei közreműködő: Czapp Ferenc. Animáció: Barta Zoltán, Oláh Richárd. Technikai munkatárs: Nánási Barnabás, Szemán Bence. A díszletet és a bábokat tervezte: Oláh Richárd, Kissné Kati, Nádainé Szegedi Éva. Rendezte: Láposi Terka.

Játsszák: Csarkó Evelin, Magi Krisztina, Vadászi Tamara.

Vojtina Bábszínház, 2025. március 7.