Turbuly Lilla: Családi terror

Pintér Béla: A sütemények királynője

A szorongást visszük magunkkal az Ódry Színpadról, ha szerencsések vagyunk, és soha nem éltünk hasonló családban, akkor is.

A sütemények királynőjét, Pintér Béláék legendássá vált előadását 2004-ben mutatták be, és még ma is játsszák. Azóta egyetlen – nem is sikertelen – kísérlet történt arra, hogy a darab más társulatnál is megálljon a lábán. Igaz, azt az előadást, a Griff Bábszínház 2011-es bemutatóját Lőrincz Zsuzsa rendezésében olyan kevesen látták, hogy a mostani, Ódry színpados változatot hirdetik másodikként.
Pintér Béla drámája egy, a családját terror alatt tartó apa és a megnyomorított tágabb család története, középpontban egy hétéves kislánnyal, Kosár Erikával. Az apró, hol teljesen hétköznapi, hol már-már abszurd részletekből összeálló családi poklot a drámaiság és a komikum sajátos keveréke, valamint a szerzőre oly annyira jellemző párbeszédtechnika teszi egyedivé, összetéveszthetetlenné.

sutemenyek1

Fotók: Nyilassy Lili

A darab az 1980-as évek első felében játszódik, ennek megfelelő utalásokkal attól kezdve, hogy milyen társadalmi pozíciót töltött be akkor egy katonatiszt, egészen addig, hogy milyen zenék jellemzik a korszakot. A téma azonban kortalan, hiszen a családon belüli erőszak, az élet egy bántalmazó társ vagy szülő mellett sajnos ma épp úgy nem ritka jelenség, mint akkoriban, sőt: többet is beszélünk róla.
Aki látta a szerző rendezte előadást, biztosan nem felejti, akaratlanul is ott kísért az emlékezetében. Ezért bátor vállalkozás, hogy Markó Róbert, a Színház- és Filmművészeti Egyetem IV. éves, rendező szakos hallgatója éppen A sütemények királynőjét választotta vizsgarendezésének. Egy jelképes gesztussal egyébként az előadás tiszteleg Pintér Béla előtt: ott van a fényképe a színpadon, az eredeti előadásban általa játszott apa katonajelmezében.
A színpadkép meghatározó eleme a kétszintes játéktér, amelyből a felső szintet akkor használják, ha Erika kívül kerül, kiemelkedik az otthoni környezetből, például az iskolai jelenethez, az alsó szinten pedig a Kosár család „otthona” található. A berendezés egy része almásládákból áll, és az alma, az elveszett paradicsom szimbóluma egyébként is hangsúlyos eleme a látványvilágnak – itt többnyire átszúrva, felnyársalva jelenik meg.

sutemenyek2

Markó Róbert rendezése aprólékos gonddal, alapvetően realista eszközökkel építkezik: pontosan jelzi a családtagok helyzetét, a családon belüli viszonyrendszert, különösen attól a pillanattól kezdve, amikor az apa megjelenik. Mintha vasreszelék közé tett mágnesként rendezne át mindent, ettől kezdve a félelem és az évek alatt kialakult meghúzódási-menekülési stratégiák alakítják a többiek viselkedését. A nyomasztó, torokfullasztó légkör, a félelem átjön a nézőtérre. Az előadás intenzitása azonban nem egyenletes, vannak jelenetek, amelyek statikusnak, ezért erőtlenebbnek érződnek.
A színészi alakítások meglehetősen széttartanak, de ez természetes is, hiszen egyetemisták és régebb óta a pályán lévő színészek játszanak együtt. Kosár Erika szerepére már csak alkatánál fogva is jó választás Főglein Fruzsina: kislányos törékenység és védtelenség sugárzik belőle. Urbanovits Krisztina a (Dollár Papa-előadásokból ismerős) otthonos természetességgel mozog Anikó, a nagynéni szerepében. Bozó Andrea játssza az anyát, aki állandósult delíriumban botorkál a többiek között, és a fél előadást végigszerencsétlenkedi egy bolti piskótalappal. Pethő Gergő katatón nagybácsija, mint egy nagyra nőtt gyerek. Bányai Kelemen Barna meggyőző, formátumos alakítása az előadás nagy értéke: a katonatiszt, aki otthon is feltétlen engedelmességet követel, és miközben mindenkit tönkre tesz maga körül, meg van győződve róla, hogy tulajdonképpen egy vajszívű, jó ember. A színész tartózkodik attól, hogy egyoldalúan, ördögien ábrázolja az apát, inkább olyannak jeleníti meg, mint akinek a saját szemszögéből megvan a maga igazsága: jó katonákat akar nevelni a gyerekekből. Mindezt úgy, hogy visszafogottságában legalább olyan félelmetes, mint dühkitöréseiben.

sutemenyek3

A szorongást visszük magunkkal az Ódry Színpadról, ha szerencsések vagyunk, és soha nem éltünk hasonló családban, akkor is. Vagyis Markó Róbertnek sikerült megteremtenie azt a súlyos, nyomasztó atmoszférát, ami A sütemények királynőjének egyik meghatározó eleme. Ugyanakkor a választott térelrendezés szinte önbeteljesítő jóslatként működik: az előadás túlnyomó részt megmarad a földszinten, ígéretes vizsgaelőadásnak.

Pintér Béla: A sütemények királynője (Színház- és Filmművészeti Egyetem)

Látvány: Bobor Ági. Rendezőasszisztens: Valkai Andrea. Osztályvezető tanárok: Csató Kata, Csizmadia Tibor. Rendezte: Markó Róbert.
Játsszák: Bányai Kelemen Barna, Bozó Andrea, Főglein Fruzsina, Kovács Domokos, Pethő Gergő, Sedró Áron, Urbanovits Krisztina, Vilmányi Benett, Vizi Dávid.

Ódry Színpad, 2015. december 3.

 

 

© 2016 KútszéliStílus.hu