Szoboszlai Annamária: Szolgálatkész démonaink

Csáth és démonai –

 Hogyan és miért mehetett így félre egy polihisztor élete, s vajon meg lehetett volna menteni?

A Vörös Róbert rendezte Csáth és démonai az egykor írt levelek, naplók, vers- és novellarészletek felolvasásával tablószerű képet mutató előadás, mely Csáth szenvedésekkel teli életútjának és a morfiummal való gyilkos románcának színpadi analízisével igyekszik rádöbbenteni a nézőt arra, milyen külső és belső tényezők befolyásolják az ember döntéseit.

csáth1Horváth Szabolcs, Hirtling István és Gilicze Márta / Fotók: Gordon Eszter / A fotók forrása a Vígszínház facebook-oldala

De a nem csekély tehetségű író (és festő és zenekritikus) sorsa felett a néző nemigen tud megrendülést érezni. Nem mintha az nem lenne megrendítő (mert az), hanem mert a jól válogatott és ügyesen szerkesztett szövegek nem tudnak aktiválódni, önerőre kapni, s a Vígszínház színpadán újjászületni. Maradnak, amik: dokumentumok a száz éve elhunyt írótól/ról, ami persze nem kevés, de talán szükségtelen, hogy a jelen kor az eredeti Csáth művek olvasása helyett éppen ilyesformán állítson emléket. Elvégre nem egyedülálló dolog, ha egy művész, egy érzékeny művész (és melyik ne lenne az?) olyan szerhez nyúl, olyan kábulatnak engedi át magát, mely legalább ideig-óráig elviselhetőbbé teszi számára a létezést, noha sejthető, hová vezet ez az út. Gimnazistaként külön figyelemmel öveztük ezeket a szerzőket, s emlékszem, az osztályunkban kisebb Csáth kultusz ébredt, borzongva faltuk a novelláit. Persze, ha arra gondolunk, milyen könnyen kerül ki – s milyen megfontolások mentén – ez vagy az az alkotó a kánonból, akkor az emlékezés bármely formája fontos lehet.

A színpadi mű eléggé részletesen tárgyalja Csáth Géza, azaz Brenner József élettörténetét, s miközben megtudjuk, hogy zenei, képzőművészeti, illetve írói tehetsége dacára hogyan lett belőle végül pszichiáter, a magyar pszichoanalízis egyik fontos alakja, megidéződik az apja, dr. Brenner József ügyvéd, testvére, Brenner Dezső, az unokatestvér Kosztolányi Dezső, a feleség, Jónás Olga, dr. Ferenczi Sándor pszichoanalitikus (Freud jó barátját) és egy megesett szobalány is, továbbá részletet láthatunk a tragikomédiájából, A Janikából. Hogyan és miért mehetett így félre egy polihisztor élete, s vajon meg lehetett volna menteni? – ez a kérdés áll a darab középpontjában. A válaszadás nem könnyű, de ahhoz, hogy A-ból B-be eljussunk, az alkotóknak valamiféle prekoncepcióval kell rendelkezniük az okok tekintetében.

csáth2Horváth Szabolcs és Hirtling István

Hosszan hallgathatjuk például dr. Brenner József ügyvéd fiához írt levelét, melyben azt taglalja, hogy fiának a rajztanár nem tanácsolja a művészi pályát, s mivel a zeneszerzés terén sem tud kimagaslót mutatni, mivel nincs türelme a tanuláshoz, ezért inkább olyan hivatást tart megfelelőnek, mellyel biztos kenyérkereset jár, a művészi pálya pedig, ugye, nem ilyen. Aztán Kosztolányi szólal meg 100 év távlatából, szintén levélben, s arról győzködi kuzinját, hogy válasszon egyet a művészetek közül, s tartson ki a választása mellett, ne forgácsolja szét magát. Egyébiránt pedig írjon, hisz az írásait elismerik, abban már bizonyított, az írás megmentheti attól, hogy végzetes fordulatot vegyen élete azáltal, hogy valami olyanba fekteti energiáit, mely végül szükségszerűen felemészti. E két karakteresen eltérő vélemény tükrében látjuk a vergődő, fiatal Brenner Józsefet, azaz Csáthot, a Szabadkáról a fővárosba érkező fiatalembert, míg harmadikként, nagyon hamar, be nem lép a képbe a morfium.

Bár a darab címe Csáth és démonai, nehéz lenne megmondani, hogy a morfiumon kívül pontosan milyen más démonokat jelenít meg a rendező. Az apa lenne egy további démon, aki a józanész diktátumával köti gúzsba fiát? Vagy a feleség, Jónás Olga, aki a család szerint egyszerűen nem való Csáthhoz, s akinek a darab fináléjában az író fölrója egész elrontott életét? A színpadon három, vörösre festett ajtó enged ki- és bejárást, s ezek a vörös ajtók következetesen zöld megvilágítást kapnak. A vörös (vagy piros) és zöld komplementer színpár vizuálisan nem rossz választás, kölcsönösen fölerősítik egymás belső lényegét. A vörös az élet, a lüktető vér színe, a harcé, a zöld azonban emberen a hullamerevségé. (Kis kitérővel gondoljunk Van Gogh Éjszakai kávéházának abszint-zöld plafonjára és vörös falaira…) Ez a kettősség határozza meg a színpadképet, de a Csáthot játszó Horváth Szabolcs túl szép, túl szabályos, túl egy tömbből faragott ahhoz, hogy elhiggyük, hogy személyiségében ott várakozik az önromboló melankólia démona. Az online forma pedig olyannyira előnyben részesíti a premier plánokat és a kistotálokat, hogy a színpadkép aurája sem tud érvényesülni otthon, a képernyő előtt ülve, melynek eredményeként a képet eluralják az elegáns, fényes zsakettek...

csáth3Horváth Szabolcs és Zoltán Áron

Az előadás keretei a többi figurának sem adnak teret arra, hogy a sablonokon túllépjenek. Zoltán Áron a fiatalság pimasz könnyedségével alakítja az ifjú Kosztolányit, Hirtling István megfontolt, sármos eleganciával az időset. Csapó Attila Brenner József öccsét, s egy sebészdoktort játszik. Bach Kata a Csáthot apasági perrel fenyegető cselédlány, Kató, s ő Kohn Gizella is az Egy elmebeteg nő naplójából. Gilicze Márta Kató és A Janika Perticsnéjének anyja. Szilágyi Csenge pedig Jónás Olgát, s Pertics Jenőnét alakítja.

A Csáth és démonai nem tud személyes, zsigerekbe hatoló színházélménnyé válni, ahhoz valami hiányzik belőle, talán az a fajta bátorság, amellyel Csáth boncolta az emberi lelket. De azt eléri, hogy egy zseni sorsának alakulásán keresztül felidézzen egy korszakot, mely dekadens, halálvágytól terhes érzésvilágával fordulópont a magyar irodalomban és kultúrtörténetben, s benne egy megkerülhetetlen írót, akivel szembe kell néznünk – nem csak gimnazistaként.

Csáth és démonai

Ügyelő: Héjj János. Súgó: Zewde Eszter. A rendező munkatársa: Efstratiadu Zoé. Zongorán közreműködik: Mester Dávid. Szerkesztő-dramaturg: Balassa Eszter. Szerkesztő-rendező: Vörös Róbert. Irodalmi konzultáns: Molnár Eszter Edina.

Szereplők: Horváth Szabolcs, Hirtling István, Zoltán Áron, Csapó Attila, Hirtling István, Zoltán Áron, Szilágyi Csenge, Bach Kata, Gilicze Márta, Bach Kata.

Vígstreamház, 2021. február 13. (felvételről)

 

© 2016 KútszéliStílus.hu