Kutszegi Csaba: Lesz út lélektől lélekig?

Móricz Zsigmond – Kocsák Tibor – Miklós Tibor: Légy jó mindhalálig -

Nyilas Misi töretlenül hiszi, hogy „a felnőtt csak igazat mondhat”.

A kecskeméti Légy jó mindhalálig-musical előadásán Móricz Zsigmond (portréja) összehúzott szemmel figyeli regénye utóéletét.

Nem ritka húzás színházban, hogy a játszott (klasszikus-veretes) darab írójának vagy egy-egy, a színen megidézett történelmi személyiségnek a képmása „nagyban” néz szembe a publikummal. Ezen meglepődni, tőle örömben kitörni már nem szoktam, de ezúttal, az idő haladtával egyre inkább megszokom az óriásplakátnyi portrét, később már-már jól is esik rá-rá tekintenem, és végül kifejezetten örülök, hogy ott van – mozdulatlanul (csak néha húzzák el rövid időre), emberien, egyfajta méltósággal, állandósuló, erős jelenléttel.

légyjó1Középen Aradi Imre / A fotók forrása a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház honlapja

Az igényesen szórakoztató, színvonalas zenés színházban a néző maga döntheti el, min akar szórakozni. Persze nem előre, mert az előzetes elvárásokból általában jó nem sül ki, hanem úgy, hogy könnyedén magára engedi a látottakat-hallottakat, tényleg lazán megfigyel és befogad minden neki szánt művészi üzenetet, gesztust, örülve annak, hogy nem kell keményen megküzdenie az értelmezésért. Szórakoztató színházra szükség van, kár lenne megfosztani tőle a kikapcsolódásra vágyó nézőt. De szerintem akkor működik jól, ha a megfelelő helyeken és pillanatokban kerül bele némi gondolatiság is, már csak azért is, mert – ha sokan sokszor hajlamosak is elfelejteni – valamin elgondolkodni is lehet szórakoztató…

Én például – figyelve-élvezve a darab menetét, a cselekmény kibontakozását, a karakterek fejlődését, az igen hamar ránk törő, már slágerré vált zenés-táncos számokat – örömmel gondolkodtam el azon, hogyan változik a világ (még ha finoman szólva, egyáltalán nem is vagyok makulátlanul elégedett a folyamattal), mivé alakul egy megírásában súlyos drámai gondok motiválta, keserű regény. Mert tény: Móricz nem kellemes ifjúsági regénynek szánta 1920-ban megjelent írását, hanem a világfájdalmát, az őt ért igazságtalan meghurcolások, bántások miatti mély csalódását írta meg benne – szinte lírai, allegorikus prózaformában. (Az írót a Tanácsköztársaság alatt jóhiszeműen vállalt szerepéért igyekeztek ellehetetleníteni, kizárták valamennyi irodalmi társaságból, a lapok és a kiadók nem közölték az írásait.) Sok író kesergett már azon, hogy amint napvilágot lát az alkotása („elengedi édes gyermekét”), többé már nem befolyásolhatja a sorsát, az utókora azt csinál vele, amit akar.

légyjó2Szabó Dorottya és Kecskeméti Bence Odin

De a musicalre jegyet váltó nézők általában nem keseregni akarnak, hanem ha igényesen is, de túl sok energiát koncentrálásra nem fordítva, szórakozni szeretnének. Ezt szem előtt tartva, az előadás rendezői (volt szerencsém az elmúlt kb. 30 évben néhány Légy jó-musicalt látni) általában nem a drámai részek sokkoló elmélyítésére teszik a fő hangsúlyt, hanem éppen ellenkezőleg, arra törekednek, hogy könnyen fogyasztható, pergő előadást hozzanak létre. A tavaly őszi kecskeméti bemutató rendezője, Nagy Viktor is hasonló szándékkal, és ami lényeges, tarsolyában sok-sok zenés tapasztalattal, ebből eredően biztos kézzel nyúlt az anyaghoz. (Az előadás felvétele alkalmanként megtekinthető a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház online közvetítésein.)

Az előadás kezdetén a rendezés komoly, oratóriumszerű felütéssel „bejelzi” a téma súlyát és eredendő komolyságát. A szereplők kórusban részletet énekelnek a reformátusok közismert 42. zsoltárából („Mint a szép híves patakra A szarvas kívánkozik, / Lelkem úgy óhajt Uramra, És hozzá fohászkodik…”). Aki ismeri a zsoltár teljes szövegét, tudhatja: a költemény a súlyos helyzetben vergődő embernek („Ellenségim vannak rajtam, Gyászban járok veszéllyel. / Mert az ő hamis nyelvek Csontjaimban megsértnek”) vigasztalást, reményt nyújt. Ez az előadás előre megfogalmazott-sugalmazott üzenete Nyilas Misinek és a hozzá hasonló helyzetű, biztatást igénylő embereknek – öregnek, fiatalnak egyaránt. Ha ennyit felismerünk az elején, majd néhányszor elgondolkodunk az író portréján, megérdemeljük aznap estére a gondtalan szórakozást is.

légyjó3

Ami el is kezdődik hamar. Üdítő a Tíz perc-dal a gyerekkórus előadásában, jól megy át játékos rapbe. Gyenes Ildikó koreográfus nem kényszerít erőlködő táncolásra senkit, a gyerekekből mozgásban is a vidám csibészséget igyekszik kihozni. Egyszerűen, magától értetődően történik minden, jól működik az ötlet, hogy a rögtönzött tanórán az összeszíjazott tankönyvekből „iskolapadok” lesznek. És már meg is jelenik a lelkes, tiszta szívű, a történetben végig jó ember Valkay (földrajz)tanár úr (Aradi Imre játssza-énekli hitelesen, muzikális, szép hangon), hogy elénekelje a Lesz út lélektől lélekig refrénű örökzöld slágert, Kocsák Tibor zeneszerző egyik legszebb dalát. Itt feltétlenül megemlítendő, hogy Kocsák nemcsak a dallamteremtés kitűnő művésze, hanem a tudatos szerkesztés mestere is: a Valkayra írt dallammotívumok a darab végén éppen úgy bújnak újra elő, mint kilátástalan helyzetben a remény csírái, hogy aztán a zenei kompozíció beteljesedéseként a visszanyert igazság és hit örömét zengjék.

De addig még sok szórakoztató és elgondolkodtató esemény történik meg a színpadon.

Nyilas Misi (a felvételen Kecskeméti Bence Odin játssza motiváltan és fáradhatatlanul) otthonról érkezett pakkjának felbontása után elhangzik a lehengerlő Ez itt a pogi-szám, majd Nagy szobaparancsnok úr (Koltai-Nagy Balázs) énekes-táncos száma közben megelevenedik a felnőtt élet, mely „csalás és hazugság”, úgyszintén mozgalmas nagykép kerekedik Doroghyék nappalijában a Ha majd a Sanyika ledoktorál… refrénű vágyálomdal közben. A két, egyenként kb. egyórás felvonás végig jó tempójú, pereg, árad az előadás. Különösen ötletes és látványos a második felvonást nyitó korcsolyapályás kép, ebben Szabó Dorottya (Bella kisasszony szerepében) és Orth Péter (Török Jánosként) remekel: éneklés közben bemutatott jégtánckettősük „olajozott” és sikamlós, visszafogott eleganciája mellett is helyenként bravúros. Dunai Tamás Pósalaky úrként nagy számában kellőképpen sötétre festi a bűn színét, Bella és János forgószínpadon lejt szerelmes duettet, a 3. b remek gúnydalt abszolvál a jeles tanulókról, és mindeközben Nyilas Misi töretlenül hiszi, hogy „a felnőtt csak igazat mondhat”. Még a rettenetesen igazságtalan fegyelmi tárgyaláson is hisz ebben, de mire az igazi tolvajt leleplezik, és kiderül az igazság, annyira megtörik (mint a meghurcolt Móricz Zsigmond negyvenévesen), hogy „nem akar többé debreceni diák lenni”.

légyjó4Sirkó László, Molnár André Lukács és Csombor Teréz

A szomorú véghez – ahogy egy jól megkomponált musicalben illik – a záró zenetétel optimizmusa társítja a vigaszt (ahogy azt már korábban említettem). De reménykeltő a kecskeméti társulat lendületes játéka is, öröm együtt látni a különböző generációkat, a „leendő színészektől” a fénykorukat élőkön át a kicsit idősebb „kecskeméti klasszikusokig”. De az élet nem ennyire egyszerű. Nekem például két alakítás tetszett „a legjobban” az esten: a már említett jó ember Valkay tanár úr Aradi Imrétől, de mellette egyszerűen elbűvölt Holló Zsadányi Norman a rettenetes és elviselhetetlen Doroghy Sanyika szerepében is. Elgondolkodhatunk rajta, hogy fog alakulni a világ: újabb száz év múlva melyik figura lesz vajon a kora hőse?    

Légy jó mindhalálig

Móricz Zsigmond azonos című regényéből a szövegkönyvet és a dalszövegeket írta: Miklós Tibor. Zeneszerző: Kocsák Tibor. Díszlettervező: Horesnyi Balázs. Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet. Az átkötő jeleneteket írta: Pinczés István. Zenei vezető: Károly Kati. Koreográfus: Gyenes Ildikó. Karmester:  Drucker Péter. Hangszerelés: Kemény Gábor. Zenei munkatárs: Madarász Éva. Súgó: Patyi Szilvia. Ügyelő: Domján Sándor. Rendezőasszisztens: Sirkó Anna. Rendező: Nagy Viktor.

Szereplők: Kecskeméti Bence Odin, Holló Zsadányi Norman, Beregszászi Zoltán, Varga Áron, Suba Dávid, Mészáros Gergő Imre, Marosi Dávid, Gyurgyik Balázs, Kállai Mihály, Raskó Endre, Hegedűs Zoltán, Aradi Imre, Fazakas Géza, Pál Attila, Ferencz Bálint, Farkas Ádám, Varga-Huszti Máté e.h.,

Körtvélyessy Zsolt, Bognár Gyöngyvér, Hajdú Melinda, Szabó Dorottya e.h.,

Csombor Teréz, Sirkó László, Szegvári Júlia, Orth Péter, Dunai Tamás, Koltai-Nagy Balázs, Lakatos Máté, Kiss Jenő, Váry Károly, Horváth-Gergely Enikő, Dratsai Dóra, Dros Enikő, Jekkel Anna, Szénás Viktória, Horváth Eszter.

Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, online közvetítés, 2021. április 25.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu