Szekeres Szabolcs: Herr Schultz táncol

Masteroff – Kander – Ebb: Kabaré / Vígszínház -

A Vígszínház mutatós látványvilágú előadása közel áll a haláltánc műfajához, hiszen többen egy életszakasz végére érnek.

Néhány elismerő sorban számolt be a szépemlékű Film Színház Muzsika az 1976-ban még Színház- és Filmművészeti Főiskola névre hallgató intézmény nagysikerű bemutatójáról. Miközben a magyar mozik is játszották a Kabaré című filmet Liza Minelli főszereplésével, a musical színpadi változata Szinetár Miklós és G. Dénes György fordításában, az előbbi rendezésében került színre az Ódry Színpadon. A végzős színész osztály előadásának főbb szerepeiben Vándor Évát, Dunai Tamást és Mihályi Győzőt láthatta a közönség. Az írás kiemeli, hogy a rendezés a Konferansziét alakító Cseke Pétert tette meg a produkció főszereplőjének.

kabaré4Dobó Enikő és Seress Zoltán / Fotók: Dömölky Dániel

Az ősbemutatóhoz hasonlóan fontos szerep jut a Vígszínházban most látható Kabaréban az ezt a szerepet alakító színésznek. A felütésben a fejgép fényköre nem találja a magasból, az összehúzott függöny rései közül kukucskáló Konferanszié fejét. A játékosság és a baljós komorság a továbbiakban is jellemzi Seress Zoltán szerepformálását. Seress méltó karmestere az előadásnak. A dirigensi pálcát egy pillanatra sem ejti ki a kezéből, hiszen mindenütt ott van és kivétel nélkül képes váratlan húzásra. A mosolytalan, fehérre festett arcú clown merev vonásai érző szívet rejtenek.

A Kabaré vonzereje a musical műfajában megszokottnál komolyabb történetben, a hiteles korrajzban, valamint a brechti songokat idéző dalokban keresendő. Béres Attila rendezését két őszinte szerelem érdekli. A történelem vihara elsodorja egymás mellől a párok tagjait.

Aranyhalnak tűnik, de angolnaként csúszik ki a férfi kezéből. Lehetetlen megragadni. Előfordul, hogy hazudik, mégis hinni szeretnénk neki. Elígérkezik a kedveshez, de néhány hét múlva érkezik meg. Párhuzamos kapcsolatokat tart fenn, mégsem lehet haragudni rá. Sally Bowles-ba, a Kék Angyal mulató éjszakai pillangójába hamar beleszeret Clifford Bradshaw (Brasch Bence). Holott tudja a férfi, hogy a közös jövő enyhén szólva is bizonytalan. Szilágyi Csenge prózában a romlás virága, az enyhén rekedtes énekhangja azonban Sallyben az elveszettséget, az árvaságot hangsúlyozza. Szilágyi alakítása azért erős, mert a homályos életű lányt mindenekelőtt tiszta lelkűnek mutatja.

kabaré2Középen Szilágyi Csenge

Én is megyek valahova, mondja önmagának Herr Schultz zöldség-gyümölcskereskedő, miközben az áruval megrakott kocsiját kitolja a színről. Az ő élete éppen ekkor dől el. A homályos szavak mögött félelem lappang, hiszen az 1930-as évek Berlinjében nem sok választása maradt a zsidó származásúaknak. Kern András a kisembert sokadszorra fogalmazza színpadra. De talán ennyire meghatón, mint most teszi, még neki sem sikerült. Herr Schultz nősülni szeretne. Magabiztosan beszél a terveiről a férfi, aki úgy érzi, hogy most jött el az ő ideje. Dolgos, de szürke élete visszafelé is értelmet nyer(ne) a házasságkötéssel. Szép a szerelmével és jövendőbelijével, Fraulein Schneider panziótulajdonossal (Igó Éva) közös dala.

Kern felejthetetlen pillanata mégis az, ahogy Herr Schultz földöntúli boldogságában merev felsőtestből indított, ám annál határozottabb mozdulatokkal táncolni kezd. A váratlan, de mindenekelőtt energikus és komoly életerőt sugalló mozdulatsor arról mesél, hogy ez a kitörési pont, hiszen Schultz úr végre főszereplő lehet(ne), ha máshol nem, hát a saját életében. Most az egyszer talán ez is megadatik neki. Barta Dóra koreográfiájában az előre iránytól hátrafelé, a hétköznapi merevségtől az ünnepi feloldódásig vezet az út. Előbb peckesen érkezik a sarokra a láb. A jobb és bal egyaránt. Később a sarok nem verődik hetykén a padlóhoz, külön billeg az alsó és a felső lábszár, végül már önfeledten és megejtő gyorsasággal mozognak hátrafelé a combok is. A Kern által játszott karakter jelképe az előadásnak. Herr Schultz nem akar többet egy kis boldogságnál, de a cselekmény idejében ez lehetetlen számára. Amint, bár jóval kevésbé extrém politikai viszonyok között, a jelenkori Magyarországon is egyre nehezebb kizárni a közbeszédet a magánszférából.

kabaré3Kern András és Igó Éva

A Vígszínház mutatós látványvilágú előadása közel áll a haláltánc műfajához, hiszen többen egy életszakasz végére érnek. Cziegler Balázs forgó színpadra szerelt látványterve és a Tihanyi Ildi tervezte ruhák a Kék Angyal szürreális világát elegyítik az átlagember életének szürkeségével, a színes képeket a fekete-fehérekkel.

Újfent bebizonyosodott, hogy a Kabarét másodszor színpadra állító Béres Attilánál kevesen értenek jobban a zenés műfajhoz a rendezők közül. A cselekmény drámai íve, a zene dramaturgiája és a fellépők színészi játéka valamint az énekhangja harmonizál egymással.

Masteroff – Kander – Ebb: Kabaré / Vígszínház

Játsszák: Seress Zoltán, Szilágyi Csenge / Dobó Enikő, Kern András, Igó Éva, Brasch Bence, Horváth Szabolcs, Bach Kata / Rudolf Szonja, Csapó Attila, Gilicze Márta, Rimár Izabella / Rudolf Szonja, Dengyel Iván, Kovács Olivér, Chater Áron / Orbán Tamás / Rátkay Ábel / Orbán Hunor.

Díszlet: Cziegler Balázs. Jelmez: Tihanyi Ildi. Koreográfus: Barta Dóra. Világítás: Csontos Balázs. Dramaturg: Vörös Róbert. Zenei vezető, karmester: Mester Dávid. Rendező: Béres Attila.

Vígszínház, 2021. október 9.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu