V. Gilbert Edit: Mi van a függöny mögött?

Csiky Gergely: A nagymama / Pécsi Nemzeti Színház -

…teltház és hosszú taps. Minden jegy elkelt decemberre, szeretnek a polgárok színházba járni. Parádés szereposztás, kellemes darab.

Kétszeres eltávolítás: a pécsi színház megszokott, díszesen aranyozott falai mögött a színpadkép egy ugyancsak cikornyás, rózsaszín, puttós színházi bejárat ívét formázza, amin túl a térképzés ravaszul geometrikus. Fókuszál a néző, vajon illúzió-e a mélyen, a színpad belsejébe nyúló termek látványa a többfelé vezető lépcsősorral és oszlopcsarnokkal, avagy fizikailag is megépítették azokat. Illúzió, mesteri. (Díszlet: Horesnyi Balázs.) A kosztümök azonban valóságosak, aprólékosan kidolgozott műgonddal szabják őket a karakterre, áttetsző-tüllös, többrétegű, elegánsan arisztokratikus, szemet gyönyörködtető darabok, rímelnek egymásra. Rátkai Erzsébet jelmeztervező munkáját dicsérik is a színészek a werkfilmben, ahol sok szó esik a darabon belüli szeretetről-szerelemről, valamint Vári Éva hűséges érzületéről a pécsi színház s Pécs városa iránt.

nagymama5Vári Éva

Kétségtelenül jutalomjáték a nézőknek is Vári Éva szereplése, s megrendítő az alanyinak ható, könnyes megilletődés, amivel a nagymama szerepében vall ifjúkora boldogságáról s az arról való lemondásról. Vári végig meggyőzően van jelen, Köles Ferenc a tanár, Stenczer Béla a pap szerepében ugyancsak túlmutat a karakter adta kliséken. Az utóbbinak egy mondata: „De hát én nem vagyok okos ember” csalja ki az első meggyőzőbb nevetést a nézőkből. A mondat nem túl elmés, de előadása példa arra, hogy szinte bármilyen alapanyagból lehet szinte bármit alkotni a színházban. Vlasits Barbara Márta, a megtalált unoka és Stubendek Katalin az örök menyasszony szerepében hozzák a figurát; a rakoncátlan, önérzetes, művészi hajlammal megvert eredeti bakfisét és az ilyen-olyan okokból a megígért nászra negyedszázada váró ostobácska hölgyeményét, ám kérdés, mi dolgunk is nekünk ezzel az alapanyaggal ma, 2021 végén Magyarországon, Pécsen. Mint a színházi promóciós anyagok deklarálják, az, hogy hallgassunk a szív szavára.[1]

Az operettekből ismert világ: árvák, félreértések, elhagyott szerelmesek kibékülése éltes korban vegyül asszociációinkban Szabó Magda Abigéljének és önéletrajzi családregényeinek titokszerkezeteivel és iskola-dramaturgiájával. Megérkezik a kis árva az iskolába, mely intézmény vélhetően védelmezi és megfelelő neveléssel látja el majd, mindeközben családi ellentétek derülnek ki a felmenők generációiból. A dédszülők rangkórságból és a kor szokásrendjéből fakadóan nem engedik lányukat szíve választottjához, lányuk pedig fiának azt, hogy táncosnőt vegyen el. A darab jelenében minden elrendeződik, a nagymama belátja, hogy bár elsőre frappáns megoldás lenne unokái összeboronálása: így visszakerülhetne kislányunokája a családba, s megkaphatná becses családnevüket. Másodjára azonban rááll a valóság kikényszerítette opcióra is, hogy egykori szerelme unokaöccséhez, Kálmánhoz (Arató Ármin) adja Mártát, hiszen ők vonzódnak egymáshoz szenvedéllyel.

nagymama6

Egykori szerelme, Örkényi Vilmos báró (Laklóth Aladár) kis húzódozás után megbocsát Szerémi grófnénak, hogy hajdanán Szerémi grófot, s nem őt választotta. Haloványan felcsengenek a grófné magyarázkodásában a hadsereg hangjai: ő, a katona akkor is távol volt, s a törékeny lány nem tudott otthon ellenállni a családi nyomásnak.

Sem a hadseregtéma nem erősödik fel, csak a pirosba öltöztetett Piroska (Sinka Edina) leckézteti, „rekrutáztatja”, szedi ráncba katonásan a környezetét, s vonja ezzel magára a határozatlan aranyifjú, Szerémi Ernő (Takaró Kristóf) libidóját. Milyen erős kontúrokat váj ki viszont a vidéken állomásozó, majd elvonuló osztag A három nővérben, nem beszélve az Abigél háborús világáról… Itt, Csiky Gergelynél a félreértések csúcsra járatásának, majd eloszlásának vígjátéki dramaturgája Molnár Ferencet előlegezi meg, nem a társadalomkritikus Bródy Sándort, ahogy ezt a drámatörténet is számon tartja. Nem derül fény a kuporgató jegyespár, a tanár és a nevelőnő mesterkedésének eredményére, hogy új intézetet alapítanak-e, hisz éppen összegyűlik a pénz rá. Viszonyuk sterilitása bohózati jelleget ölt: a testiség helyett az együtt számlált pénz izzítja fel őket.

Lánynevelő-intézet halljában és termeiben időzünk a cselekmény szerint, meglehetősen pompázatosban; a második felvonásra eltűnnek a növendéklányok, így talán már a grófné palotájában vagyunk. A kitüntetett helyeken álló, de funkció nélkül maradó íróasztalok és a pazar berendezés egységesítik a tereket.[2] Végeredményben mindenki jól jár, majdnem hármas esküvőnek néznek elébe, bár az újdonsült pár, Ernő és Piroska jobb, ha várnak egy évet. Ne engedjünk a valós vagy vélt elvárásoknak, mert visszaütnek, nagymamánk éppen most bánja meg, hogy ezt tette, tőlünk talán nem kéri ugyanezt, ha kis szerencsénk van. A gróf és a pap semmiségen vitázik, a képesítés nélkül katedrához juttatott ifjút is csak a nagymama téríti el könnyen, korrupcióval elért pozíciójától: ha a lány kell, megkaphatod iskolán kívül is, vedd el!

nagymama3

A békebeli, 130 éves darab elővétele ígéretes. Nem véletlenül érdeklődik a lap (s általa szimbolikusan a szakma), amely felkért a megnézésére: hogyan gondolkozik a színházról az új vezetés Pécsett. Szokás szerint szinte teltház és hosszú taps. Minden jegy elkelt decemberre, szeretnek a polgárok színházba járni. Parádés szereposztás, kellemes darab. A látványban kifejeződő színházi idézőjel azonban nem világos, mire vonatkozik. Lássuk be, mint egy idő után a régiek is, hogy nem kell erőlködni és alakoskodni, csak éljünk szívünk szerint, s akkor minden jóra fordul? Béke, béke!

A vészjóslóan hosszúra nyúlt szünet vége felé a katonai egyenruhás szereplő kilép a függöny elé s bejelenti, hogy színpadtechnikai nehézségek miatt folytatják ily késve az előadást, amiért a befejezés után a színház igazgatója is elnézést kért kihangosítva. Ebben a covidos időben a fülledt melegben maszkban ülve jogos aggodalom vett erőt a nézőtéren, mi is lehet a függöny mögött, miért nem gördült fel fél óra múltán sem. Ilyenkor fokozottan belénk hasít a színház értékének, törékenységének tudata, hogy milyen kevés előadás marad el, s hogy bizonyára kissé betegen is bejönnek a színészek játszani. Nem derült ki, mi okozta a fennakadást, bár kiélesedik a nézői tekintet, hogy sápadtabb-e valamelyik színész, mint a szünet előtt. Csak Köles Ferenc fején jelent meg a kalap helyett egy zuhanyozósapka – amit azonban levett egy pillanatra, sőt a korábbi werkfilmben is feltűnik ugyanebben egy villanásra, tehát nem itt van a titok nyitja. Mint színházi jel, számomra kevéssé értelmezhető ez a nylon fejfedő, vélhetően nem is sérülést fedett. Jól megoldották, nyom nélkül, bármi is okozta a megnyúlt szünetet. Szeressük egymást, unokatestvérek és árvák, ellenségek leszármazottai, amíg lehet, a többi nem érdekes – valahogy így összegezném Nagy Viktor rendezésének koncepcióját. Ne engedjünk a (vélt) kényszereknek.

Nem is olyan kevés ez.  

 

Csiky Gergely: A nagymama

A szövegváltozatot készítette: Böhm György. Díszlettervező: Horesnyi Balázs. Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet. Rendezőasszisztens: Kiss Hédi. Súgó: Juhász Piroska. Ügyelő: Tilesch Nándor. Rendező: Nagy Viktor.

Szereplők: Vári Éva, Takaró Kristóf, Laklóth Aladár, Arató Ármin, Sinka Edina e.h., Darabont Mikold, Vlasits Barbara, Köles Ferenc, Stubendek Katalin, Stenczer Béla, Domány Réka, Pinczés Rita, Rovó Fanni, Tandi Zsófia, Tóth Eszter, Bogos Boglárka, Unger Pálma, Kállai Gergely.

Pécsi Nemzeti Színház, 2021. december 10.

 

[1] lásd: https://www.pnsz.hu/hirek/igy-keszult-a-nagymama/2021-12-13/1256

http://pecsiertek.hu/pecsi-nemzeti-szinhaz-igy-keszult-a-nagymama-cimu-eloadas/

Ebben a cikkben Bródy Sándor műveként tartják számon a darabot, még a hatodik előadás után, 2021. december 20-án is. (Talán a Kamarában játszott A tanítónő hatása érvényesült.)

[2] https://www.pnsz.hu/galeria/657felé

 

 

© 2016 KútszéliStílus.hu