Pörkölt vagy perkelt?

Beszélgetés az „Írta és rendezte”-sorozat újabb bemutatójáról -

Kutszegi Csaba: Oly szép az élet / Jurányi Ház

Era olvas, Máté ír. Era a merész, a kezdeményező. Máté hűségesen követi szerelmét. Olykor az 1930-as évek egyik nagy slágere, az Oly szép az élet hallható. Az asztalon laptopok, közösen dolgoznak az előttünk, a nézők előtt formálódó színdarabon. Az asszony és a fiatalember egy szerelmi háromszög titkos duójaként próbálja elkerülni a lebukást. A Líra és Logika Teátrum „Írta és rendezte” sorozatának 8., egyben zárórésze Kutszegi Csaba Oly szép az élet című zenés pisztolypárbaja volt. A hallottakról és a látottakról Varga Krisztina rendező, Stermeczky Zsolt Gábor és Szekeres Szabolcs kritikusok beszélgettek.

Szekeres Szabolcs: Olykor eszembe jutott a nézőtéren ülve, hogy vajon lehet-e követni a felolvasószínházi előadást azoknak, akik nem ismerték a szöveget? Nekem voltak gondjaim ezen a téren.

11Tankó Erika és Hunyadi Máté

Stermeczky Zsolt Gábor: Jómagam csak az előadás után olvastam a darabot, így igazán a „szűz” nézők közé tartoztam. Szerintem nagyon nehezen lehetett követni a cselekményt. A két szereplő, különösen igaz volt ez Erára, sok figura bőrébe bújt. Figyelmes néző-hallgató kellett legyen a talpán, aki tisztában volt a karakterek váltásaival. Ráadásul időben is ugrált az Oly szép az élet, így az alkotók a publikumot megoldhatatlan feladat elé állították.

Varga Krisztina: Csatlakozom az előttem szólókhoz.

Szekeres Szabolcs: Az Oly szép az élet többféle megközelítési módot kínál a majdani rendezőnek. Lehet belőle az Urbán András képviselte sokkszínház, vagy mozgásszínjáték, ahogy hagyományos szövegszínház is. Szerintetek milyen jellegű előadás képzelhető el a szöveg alapján?

Stermeczky Zsolt Gábor: Teljesen egyetértek azzal, hogy ebből nagyon sokféle előadás elképzelhető. Csak az, amit most láttunk nem volt több egy kiindulópontnál. Ezért nem tudtam önálló és működőképes előadásként értelmezni. Például a minimalista színpadkép az asztallal az elején bejött. Ez egészen addig tartott, amíg nem tudatosult bennem, hogy ez felolvasószínház. Tehát, hogy a laptop nem véletlenül van a két szereplő előtt. Ekkor viszont azonnal elkezdett zavarni a monotonitás, mert tudtam, hogy ez nem az előadás funkciója szerint van így, hanem azért, mert felolvasószínházat látok.

Varga Krisztina: A sok-sok, például evéssel, ivással kapcsolatos leíró rész és monológ bennem előhívta a 20. századi avantgárd, absztrakt színházat. Azonban annyira sok mindent kíván megmutatni a szerző, hogy ebből műfaji kavalkád is lehet. Talán a rétegeket kellene lehántani a szövegről, hogy kikristályosodjon, melyik színházi formában működhetne a szöveg. Nekem beugrott a Kövekkel a zsebben című produkció. Biztosan emlékeztek rá, több színházban is ment nagy sikerrel. Egy ír faluban két statiszta játssza el a hollywoodi forgatócsoport összes szerepét, és ez ott nagyon működött. Mindez azért, mert kiemelt egy szociális problémát, amelyet aztán tárgyalt. Visszatérve a mi darabunkra, talán azért is veszhettünk el a karakterekben, mert több idősíkban mozogva, nemcsak egyféle problémára koncentrál a szöveg.

41Tankó Erika

Szekeres Szabolcs: Nekem a rádiójáték jutott eszembe, mert a szöveg megkapóan régies és nemegyszer dévaj. Parti Nagy Lajos kísérletezett hasonlóval a Boldogult úrfikoromban című Krúdy-regényből készült színpadi életképével. Érzem, hogy modern is szeretne lenni Kutszegi drámája, de nekem hangsúlyosabb volt a Nyugat folyóirathoz köthető nyelvi artikuláció. Kevesebb szereplővel és a karakterek közötti váltással izgalmas rádiójáték születhetne belőle. Az Oly szép az élet szövege két, Krúdy Gyula által írt novellán alapul. A hírlapíró és a halál, valamint az Utolsó szivar az Arabs szürkénél úgynevezett gyomornovellák. Mindkét előszöveg ugyanannak a párbajnak az előzményeit meséli. Era és Máté a küzdelemre készülődő Ezredes és Széplaki Máté költő, hírlapíró-drámaíró bőrébe bújik a legtöbbször, és még sok mindenki máséba. Azt szokták mondani, hogy a gyomornovellák olvasása közben megjön a befogadó étvágya: enni és inni szeretne. Ülni a pincekocsma egy homályos zugában a viaszosvászonnal terített asztal mellett. Kutszegi Csabának mennyiben sikerült megőriznie a Krúdy-novellák nyelviségét?

Stermeczky Zsolt Gábor: Ez a folyamatosan és választékosan eszünk, iszunk és nőzünk tőlem eléggé távol áll. Ha célja volt az előadásnak ez, mármint, hogy meghagyja Krúdy nyelviségét, akkor jól csinálta. Csak azt nem tudom, hogy mit kezd ezzel egy mai néző.

Szekeres Szabolcs: Az előadás egyik, a felolvasószínházon túlmutató pillanatában a Tankó Erika (Era) által játszott Ezredes közvetlenül evés után hosszan tisztogatja a „bajszát” és a „szakállát”. Tetszett nekem ez az aprólékosság, mert bajusszal és szakállal egészen máshogyan eszik az ember, mint nélküle. Viszont Hunyadi Máté (Máté) nemigen próbálkozott hasonlóval. Egyetértetek ezzel?

Stermeczky Zsolt Gábor: Ezt én is érzékeltem. De akkora volt a különbség, hogy elgondolkoztam, hátha ez is a rendezői elképzelés része. De nem tudtam eldönteni, hogy így van-e. Két teljesen különböző játéktípust láttunk, ez nyilvánvaló. Nekem egyébként Tankó Erika játéka is lehetett volna élesebb, bátrabb. Nem minden esetben voltak pontosak a váltásai, mert elkenve történtek meg. Hunyadi Máté meg sem próbálkozott mindezzel, ő végig a felolvasást részesítette előnyben.

51Hunyadi Máté

Varga Krisztina: Hunyadi Máté nemrégen végzett zenés színész osztályban, míg Erika azért jó 10 éve színpadon van, nem is akármilyen produkciókban. A gyakorlott színésznő szerintem pontosan megoldotta a felolvasószínházi szituációt, kihozva magából a maximumot. Különösen az volt kiváló, ahogy Ezredesként kiborult, mert nem akart tőle bocsánatot kérni tőle Széplaki Máté. A felütésben Máté monológjánál azt éreztem, hogy ő még nem érkezett meg a darabba. Talán azért, mert olvasva nekem sokkal erősebb karakterű férfi volt a szerkesztő. Ellenben amikor Hunyadi énekelni kezdett, akkor nagyon megtalálta a hangsúlyokat, és ezzel rögtön be tudott húzni engem mint nézőt az előadásba.

Stermeczky Zsolt Gábor: Ha már itt tartunk: nálam az előadás nagy pillanata volt a pörkölt vagy perkelt kérdés (az Ezredes és a Kocsmárosné vitázik az étel nevén), mert itt működött igazán a dinamika a két karakter között.

Szekeres Szabolcs: Érzékenyítés az életre meg a halálra. Mit szóltok a darab mottójához? Nekem az Oly szép az élet inkább az élethez, az evéshez és iváshoz csinált kedvet, semmint az elmúláshoz. A párbajhoz, az ide nekem az oroszlánt is életérzéshez inkább kedvet csinált, semmint nem.

Varga Krisztina: Ez kritikai alcímnek tűnik. Erről szintén az első monológ jut eszembe, amelyben érződik az elvárás, hogy legyen az előadás nyugatos, posztmodern meg a jelenkor Magyarországának problémáira érzékenyítő is.

Stermeczky Zsolt Gábor: De a nyugatos meg a posztmodern irodalomeszmény úgysem feleltethető meg egymásnak. Vagy az egyik, vagy a másik működik csak érvényesen.

21Tankó Erika és Hunyadi Máté

Szekeres Szabolcs: Az ötletadó novellákkal ellentétben nem derül ki, hogy ki lesz a vesztes a párbajban. Zavaró ebben a darabban, hogy nincsen kerek vége, illetve nyitott marad a zárlat?

Stermeczky Zsolt Gábor: Alapvetően szimpatizálok azzal a keretes szerkezettel, amivel az Era – Máté kettős végig vezet bennünket a töredékes sztorin.

Varga Krisztina: Számomra az előadás a rémálom narratíváját követte. Vélhetően ezzel is Krúdyhoz igazodik a színpadi szerző, hiszen az írónak ciklusa is van (lásd: Szindbád-álomképek), amely az álom kusza, sejtelmes logikáját követi. Arról szól ez a technika, hogy felébred az álmodó azelőtt, mielőtt valóban történhetne vele valami. Magához tér azelőtt, mielőtt meghalna és a cselekmény szálait összeköthetné. Az álomszerűség miatt is gondolom azt, hogy az Oly szép az életből még bármi lehet.

Lejegyezte, szerkesztette: Szekeres Szabolcs.

Kutszegi Csaba: Oly szép az élet

Játsszák: Tankó Erika, Hunyadi Máté. Írta és rendezte: Kutszegi Csaba. Művészeti munkatárs: Kovács Dénes.

Budapest, 2022. április 9., Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház

 

 

© 2016 KútszéliStílus.hu