Thanaszisz Alevrasz: Ámor / Nemzeti Színház, MITEM -

Talán Brecht jobbára érzelem nélküli színháza felől közelíthető meg az Ámor.

A humanizált számológép és a női kariatida áll egymással szemben az emelvényen. Az utóbbi széles mosollyal az arcán egy vízszintesen kettévágott oszlopban látható. Kétszereplős az athéni Attisz Színház előadása. A szöveg görög, a kivetítőn angolul és magyarul jelennek meg a feliratok. Egy idő után nem a magasban az írásra, vagy az elhangzottakra, csakis a gesztusokra figyelünk. Ez utóbbiak hol lekötnek bennünket, hol nem. A szöveg egyre lényegtelenebbé válik.

A VIII. Madách Nemzetközi Színházi Találkozón látott előadás rendezője, Teodórosz Terzopulosz a racionális színház híve. A közel egyórás játékidőben a két színész alig kapcsolódik egymáshoz. A férfi tétován lép a nő felé, aztán vissza is táncol hamarosan. A nő talán egyszer sem néz a partnerére. Ez nem a nemek párharca. Mindketten elvannak a saját, jól bejáratott világukban. Talán nem is emberek a szereplők. A két entitás monológja szigorúan párhuzamosan épül a Thanaszisz Alevrasz versein alapuló, Ámor című produkcióba.

Fotók: Johanna Weber / A fotók forrása: mitem.hu

Antonis Myriagkos önműködő pénztárgép. A színész szövegének 99 százaléka számokból áll. Elmondani sem lehet leányálom, a nézőtéren ülve hallgatni főleg nem. Myriagkos végtelen számsorokat mond el. Átmenetileg összegez, hogy aztán újabbakat adjon az előzőekhez. Kivon, oszt, szoroz, hozzáad. Embertelen számok ezek, még akkor is, ha olykor magyarul hangzanak el egyes tételek. Idővel érzelmekkel telnek meg az összegek. Cinkosan pillant felénk, kitartja az ütemet. Képes magával ragadni bennünket.

Itt úgy érezzük, hogy mégis emberi a karaktere.

Mert ne szépítsük: szívat minket. Játszik velünk, mert azt hisszük, hogy abbamaradnak a számok. De nem, nincs kegyelem és elmarad a megváltás. A test is játéktérré lesz, hiszen az előadó bankautomata is. Pénzt ad ki és vesz be. A kapkodó ujjak mozgásai a felsőtestén imitálják a műveleteket. Bravúrosan végrehajtott helyzetgyakorlat ez, ahol a színész koncentrációja elismerésre méltó.

Aglaia Pappa a felesleges érzelem az előadás világában. A nézőtér felé fordulva mondja a verssorokat. Jóval kevesebb a szövege a kollégájánál. A színésznő csupa elfojtott érzelem. Csak az alsóteste táncol. Akár a vulkán, amelyről tudható, hogy hamarosan kitör. De ez mégsem történik meg. Amit a férfi eljátszik, az belőle legfeljebb sejthető. A férfi a számok labirintusában bolyong, és hiszi, hogy legalább így uralja a világot. A nő megbocsátón ül a félbevágott oszlopban, és derül az egészen. Más nem maradt neki. Vélhetően számunkra sem.

Nehéz megmondani, hogy mi hat a nézőre, ha egyáltalán, ebben a végletekig lecsupaszított, kegyetlen előadásban. Talán Brecht jobbára érzelem nélküli színháza felől közelíthető meg az Ámor. Ám a német színházi ideológus felkínálja a nézőnek az érzelmi belehelyezkedést, hogy aztán mégse engedje, vagy legalábbis megkérdőjelezze az azonosulást. Terzopulosz rendező ezzel szemben kísérletet sem tesz erre.

A zárlatban Myriagkos felmászik a létra tetejére. Egész testével felénk fordul. Egy mondat erejéig költői a szövege. Nem tudni, hogy hova vezet a lajtorja. Az égbe biztosan nem. A mennybolt hiányzik, ahogy a szerelem is. Mindkettő nagyon. A színházi masinéria nem helyettesítheti az utóbbiakat.

Thanaszisz Alevrasz: Ámor (Attisz Színház, Athén)

Játsszák: Antonis Myriagkos, Aglaia Pappa.

Színpadkép és kompozíció: Teodórosz Terzopulosz, Jelmez: LOUKIA. Zene: Panagiotis Velianitis. Fény: Teodórosz Terzopulosz, Konstantinos Bethanis. Műszaki vezető: Konstantinos Bethanis. Gyártásvezető: Charalampos Terzopulosz,. Producer: Maria Vogiatzi. Rendező: Theodórosz Terzopulosz.

Nemzeti Színház, Gobbi Hilda Stúdió, 2022. április 23.

VIII. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó