Az álom féltestvére című előadásról

Reflexvizsgálat, felültetés, a beteg kétóránkénti átforgatása. Körülötte, ahogyan Ulickaja regényében Alik, az emigráns festőművész körül, addigi életének legfontosabb szereplői gyűlnek össze: szerelmei, családja és tanítvá-nyai.

Recenzió Zsigmond Andrea (és társai) Mi kritika még? (színek és ének) című kötetéről

Ebben a kötetben azonban nemcsak kritikusok jutnak szóhoz, hanem színészek, dramaturgok, rendezők, öltöztetők, jegyszedők és ügyelők, és nem utolsósorban a nézők.

Szécsi Noémi Mandragóra u. 7. című könyvéről

Valóságos, illetve képzelt szituációk és figurák olyan szoros kapcsolata jön létre a szövegben, melyeket egy idő után szinte lehetetlen szétválasztani egymástól ebben az egyértelműen mai (rém)mesében.

Kritika Lane Smith Ez egy könyv című könyvéről

Megszámoltam, és ha jól számoltam, ötvenkét mondat az egész, ebből tizenkettő egyszavas (csupa tagadószó), és a többi is olyan egyszerű, hogy egy ötödikes is minden nehézség nélkül el tudná készíteni az ágrajzát.

Kritika Steven Saylor A hét csoda című történelmi krimijéről

Novellaszerű ókori krimi a világ hét csodája színfalai között. Politika, árulás és a felnőtté válás szexualitása. Saylor a Nyomozó fiatalkori szemén keresztül láttatja az ókor rejtélyeit.

Kritika az Odaadó hívetek, Surik előadásáról

Sipos komikummal átitatott karaktere, játéka egészen másféle, követhető és érdekes irányt mutathatna a darabnak, el az epikusságtól (vagy ahogy a darab alkotói írják: a filmszerűségtől) a testben, mozdulatokban megformálódó színház felé. A kamaradarabot azonban ennél jóval „klasszikusabb" mederben tartja Bagó Bertalan rendező.

Mariam Petroszjan: Abban a házban

Féltékenység, szerelem és szex is van a képletben. A dekadens misztikum része, hogy a fiatalok házilag kevert bódító löttyökbe, alkoholba, folyamatos cigarettázásba és álomszerű, pszichedelikus élményeik révületébe menekülnek jövőjük kilátástalansága elől.

Kritika a Ha lesz egy férfinak... előadásáról

És itt mint kelő hajnal sejlik fel Mózes és Orbán Viktor között a történelmi párhuzam, hisz utóbbi is végveszélyes helyzetben dicsőséges túlélésre hivatkozva igyekszik megkövezni a lázadó és engedetlen hangok intonálóit.

Kritika a Bosszúállóról

„Egyébként meg nőket erőszakolnak, gyermekeket ölnek. És – nem biztonságos katolikusnak lenni. John Shakespere – a William állítólagos bátyja –, ki korábban hírszerzőként dolgozott, most épp egy iskolát vezet."

Kritika George Simenon Az özvegy című regényéről

Az Agave Kiadó nemrégiben tűzte ki célul a George Simenon-életmű részeként az ún. „kemény regények" (roman dur) kiadását, mely némileg megtöri a népszerű Maigret-sorozatot.