Turbuly Lilla: Családi terror

Pintér Béla: A sütemények királynője

A szorongást visszük magunkkal az Ódry Színpadról, ha szerencsések vagyunk, és soha nem éltünk hasonló családban, akkor is.

Turbuly Lilla: Újraírják

Szigligeti Ede – Vecsei H. Miklós – Kovács Adrián: Liliomfi

Ebben a Liliomfiban a generációs különbség egyben generációs szakadék is.

Kutszegi Csaba: Cseppben a világ

Artus – Nemzeti Táncszínház: Cseppkánon – Hogy vagy, Hérakleitosz?

...immár a saját, extrém és egyedi furcsaságaimat is az élet természetes részének gondolhatom.

Turbuly Lilla: Felszabadító testjátékok

Dumaszínház: Elhanyagolt férfiszépségek

Felvállalni, megmutatni és megmosolyogni a saját gátlásainkat, helyén kezelni ezeket a különbözőségeket, ahogy ezt itt teszik, felszabadító is lehet.

Kutszegi Csaba: Értelmetlen halál, avagy a vég értelme

Borbély Szilárd: Az Olaszliszkai – a Katona József Színházban

Az utolsó néhány másodpercben az évad (ha nem az évtized) páratlanul gyönyörű, különleges színpadi történése látható: Fekete Ernő hangtalan kigurulása a halálnyílásba...

Kutszegi Csaba: Lear király kerekasztala

Shakespeare: Lear király (Radnóti Színház, Alföldi Róbert rendezése)

László Zsolt kitűnő játékából már ekkor megsejthetjük: a királlyal nem az a baj, hogy öreg és kezdődő demenciában szenved, hanem hogy ormótlanul hatalmas az egója.

© 2016 KútszéliStílus.hu