Turbuly Lilla: Vándorének

Szekeres Szabolcs Szülni szüntelen című regényéről /

…az egymásba áttűnő, együttesükben egységes tömböt alkotó nőalakok kavargó sokszínűsége…

Kutszegi Csaba: Csak két igen jó előadás

Howard Ashman – Alan Menken: Rémségek kicsiny boltja / Pesti Színház; Jane Austen: Büszkeség és balítélet / Vígszínház /

Lám, nehéz olyan előadásról kritikát írni, amelyen a bíráló szándék nemigen találhat fogást – viszont sokkal jobb nézni!

Kutszegi Csaba: A élet egy nagy vaudville

Eugene Labiche – Mark Michel: Olasz szalmakalap / Nemzeti Színház //

…tisztességesen, és lehetőleg boldog jövőt biztosítva neki, férjhez kell adnia a lányát – még akkor is, ha a világ körülötte felismerhetetlenné változott.

Turbuly Lilla: Felsőfokon

Michael Haneke: Szerelem / Örkény István Színház /

Pogány Judit és Gálffi László játéka az emberi esendőség és a szeretet megmutatása felsőfokon. A néző még azt is látja, amit a karakterük gondol.

Turbuly Lilla: Júlia felnő

Shakespeare: Rómeó és Júlia / Hevesi Sándor Színház //

Az előadás lendülete végig megmarad, képes az „unalmas kötelezőből” a nézőt végig lekötő, élő színházat teremteni.

Kutszegi Csaba: Kit érdekel az igazság?

Szauer Lilla: És miért, hogy az éjszaka – Trafó /

…ha már az előadás az igazság morális alapokon nyugvó színeváltozásairól (is) szól, nehéz eltekinteni attól, hogy eltöprengjünk arról: vajon kinek (és miért) fog tetszeni, és vajon kinek (és miért) nem.

© 2016 KútszéliStílus.hu