Kutszegi Csaba: Az agyunk fantazmagórikus tér

Jean Racine: Bereniké / Nemzeti Színház, MITEM 2025 /
…küzdelemről szól, amelyben egy nő lezárja a mély megbántással, csalódással végződő válságos életszakaszát, és új lapot húz elő.
…küzdelemről szól, amelyben egy nő lezárja a mély megbántással, csalódással végződő válságos életszakaszát, és új lapot húz elő.
…legtöbb munkájának alapkaraktere az ismeretlen világban vélt vagy valós igazát és helyét kereső ember, aki korlátok közé van szorulva, akinek kilátástalan, reménytelen a helyzete.
Ez a darab nem a magyar vagy éppen az amerikai kórházi viszonyokról, hanem általános, helytől és időtől független emberi kérdésekről szól.
A miliő mocsárként húzza le a szereplőket. A tétova menekülési kísérletek kudarcra ítéltetnek. Bodó rendezése elsősorban nem drámai folyamatot, hanem állapotot ábrázol.
A tea után kínált mindenmentes muffint talán egy kicsit tovább kellene sütni, de aki jót akar magának, ne hagyja ki ezt az előadást az örkényes menüből.
„…a partnerem, Dévai Balázs mozdulataiból észrevettem, hogy ahogy felemeli a kezét, én ösztönösen hátra húzódom. Vagy megriadok. Ezek apró, pici jelek. Nagyon sok nő riad meg egy-egy kézmozdulattól, és ez mellesleg fel is vázol egy párkapcsolatot.”
Nincs kiszállás az emberfeletti játékból, de a kikerülhetetlen elmúlás inkább vigasztaló most, semmint rémítő.
Friss, sodró, nekünk szóló előadás született Budaörsön, kiszabadítva a Cyranót a romantikus félálomból.
…a 2031-ben a hatodik kétharmados parlamenti FIDESZ-többség támogatását élvező Orbán-kormány a kitartó választási sikereit nagyban a hatvanpluszos volt SZDSZ-esek hülyeségének köszönheti.
…egy idő után felébredhet az igény a nézőkben megérteni, hogy egyáltalán mi történik, és az előadás nem siet ezt az igényt kielégíteni.