Lénárt Gábor: Melodráma a felhők felett
Ayn Rand – Török Tamara: Octogon / Katona József Színház /
Máté Gábor rendezése filmes érzetű melodrámát hántol ki Rand regényéből.
Máté Gábor rendezése filmes érzetű melodrámát hántol ki Rand regényéből.
…a jelenünkben még nehezebb elhinni, hogy az a létező legjobb világ, amelyikben éppen élünk (pedig az, mert másmilyen nem létezik).
Udvaros Dorottya egyenesen sziporkázik. Hosszú sörényes, rendkívül energikus karaktere gőzhengerként tör előre, és játékának köszönhetően majdnem el is hisszük, hogy léteznek csodák…
A játékukon keresztül válik megérthetővé és átérezhetővé, hogy mekkora rombolást visz végig az ember életében a hétköznapi hadviselés, az intézményesülni képes iskolai, munkahelyi elnyomórendszer, a verbális és testi erőszak.
Ez a művészi látásmód valamikor nagyon modern volt. Most is az, mert nem jár el felette az idő, még akkor sem, ha nem veszi át az aktuális kortárs művészetek felszínes, trendi kliséit.
Egyébként a @LL3t4rgIA főszeplői, a napjainkban érettségiző, tehát 2007 körül született mai 18 éves Z-sek már generációjuk utolsó hajtásai, sőt, lehet, hogy már tkp. a 2010 után született alfások előhírnökei.
„Színházat szeretnénk csinálni, ezt is és itt is.”
Ez esetben Arthur király nemcsak magyarokat keres, hogy az egyik próbát kiállhassa, de egyenesen Göcsejbe látogat, és nem maradhat ki a (jelen pillanatban az NB I. hatodik helyén álló) ZTE biztatása-ünneplése sem.
„Szerintem a nyári színház legyen szórakoztató, zenés, vidám, adjon alkalmat a kikapcsolódásra, feltöltődésre. Itt ezt nyújtjuk a nézőknek, ezért jönnek hozzánk szívesen.”
Az előadás ötvözi a monodrámát a többszereplős színművel: rövid jeleneteket látunk a két múltbeli idősíkból, Eszter gyermek- és felnőttkorából.