Kétszereplős kamaradarab kerestetik!
Kiírták a Találkozások-pályázatot
A Bethlen Téri Színház és a Manna újra kiírta a közös pályázatát, amelyre fiatal, pályakezdő színházi alkotók jelentkezését várják.
A Bethlen Téri Színház és a Manna újra kiírta a közös pályázatát, amelyre fiatal, pályakezdő színházi alkotók jelentkezését várják.
2017. április 8-án láthatja először a közönség A Grönholm-módszer című előadást a Centrál Színház kisszínpadán. A Neptun Brigád és a Manna közös produkciójában Simon Kornél, Botos Éva, Ficzere Béla és Vass György küzdenek az álomállásért.
Nem véletlen, hogy – a sok-sok „metafizikus” mellébeszélés ellenére is – a sikeresnek sikerül rászednie az örök vesztest. Ez ma is aktuális társadalmi látlelet.
...a színpadon ezúttal hiába keresünk tűhegyes, pengeéles társadalmi szatírát, politikának, kisszerű hatalmaskodóknak címzett csípős beszólásokat.
...mióta megismertem őt, elkezdtem hinni magamban. Világossá vált eddigi balsikereim oka. Az, hogy nem hittem magamban, hogy már előre elkönyveltem a kudarcot.
A Hóhérok is vet fel érvényes kérdéseket igazságról és igazságszolgáltatásról, látszatról és valóságról, önmeghatározásról és a másik önképének rombolásáról, de az előadásban ezek a kérdések inkább csak gondolatcsírák maradnak, nem artikulálódnak világosan, feloldódnak a komédiázásban.
Ha egy színmű a fenti címet viseli, a modern dráma és színház közegében valamelyest is jártas érdeklődő azonnal tudja, hogy a tökéletes boldogtalanság világáról kap képet.
Egy év egy színművészetis osztály életében rengeteget számít. Ahogy jönnek sorban a vizsgaelőadások, ahogy egyre többféle szerepben próbálhatják ki magukat...
A Fridában az a legjobb, hogy létrejött, és talán további hasonló kísérletek inspirátora lesz.
A színházban az érdekel, hogy kapok-e valami újszerű, szövegen túli pluszt, amit egyébként a regény olvasása közben – más módon – megkapok.
Az még adja magát, hogy az elvetemült srácokból álló kitagadott brigád alpárian beszél és viselkedik, előveszik a farkukat, égő cigit esznek, vagy levágott ujjat dugnak fel a Rába Roland-szerzetes ánuszába, de nem értem, hogy a Rába Roland-apa miért mondja azt, amikor szeretett Károly fia haláláról értesül, hogy az „Isten adta, az Isten bassza meg”.
Sajtótájékoztatót tartottak az Operettszínházban, amelyen Lőrinczy György főigazgatója már az elején válaszolt egy kérdésünkre, pedig még fel sem tettük.
Rusznyák Gábor remekül mozgatja a népes szereplőgárdát. Néha az az érzése támad az embernek, hogy egymásba áttűnő festményeket lát, ahogy a kisebb-nagyobb csoportok folyamatosan átrendeződve betöltik a teret.
...ma már tömegméretű a jelenség: nők, férfiak egyaránt, a kishivatalnoktól a menedzseren át a politikusig, hatalmat akarnak gyakorolni másokon.
Gulyás Ádám a címszerepben csupa erő és lendület. A megroggyant térd, a megdőlt törzs, nemcsak a test harmóniájának megbomlását mutatja, hanem az önemésztő lélek útjának egyre meredekebb, a teljes összeomlás felé vezető lejtmenetét is.
Bozó Andrea a feleség szerepében a tartásával is játszik. Mintha ez az asszony eltökélte volna, hogy úgy csinálja végig az egészet, egyenes derékkal, magasra emelt fejjel, hogy egyetlen pillanatra sem görnyeszti meg a vállát – sem konkrétan, sem képletesen.
Senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy nagyregényt színpadra lehet vinni, meg lehet filmesíteni úgy, hogy az eredmény ugyanaz lesz (csak más műfajban), mint az eredeti alkotás. Miért érdemes egyáltalán terjengős epikából színházat csinálni?
Úgy szól minden Tordai Teriről, hogy ő maga egyáltalán nem lejátssza a lányát (Horváth Lili egyébként az életben is édeslánya), mellette partnere-lánya ugyanolyan kitűnően teljesít, sőt: a határozott, karakteres lány állandó szerepe mellett két másik markáns alakot is megjelenít...
Negyedik bemutatójához érkezett a Bethlen Téri Színház és a Manna Egyesület Találkozások programja. A kezdeményezés lényege, hogy fiatal rendezők tapasztalt mentorokkal és két, különböző generációhoz tartozó színésszel dolgoznak együtt, hogy közös munkával hidalják át a generációs különbségeket.
Az előadás legfontosabb pillanata azonban, ami mégiscsak megadja a tőkesúlyt, az, amikor Kovács Krisztián előrejön – vagyis fizikailag is kilép az addig elhangzott szövegek erőteréből – és elmondja Esterházy Péter ismert szövegét a festőről...