Kutszegi Csaba: Kidoboltatik, hogy szörnyű a világ

Günter Grass: Bádogdob –

Ebben a komplex színházi nyelvi szövetben a hagyományos-realista színészi karakterábrázolás is odaillően megfér, erősen hat a drámai jelenetekben az ellenpontozás az abszurd humorral, és minden a kifejezendő tartalom – ésszel és érzékkel is megdolgozott – megjelenítését szolgálja.

Antal Klaudia: Csodára várva

Henrik Ibsen: Nóra – karácsony Helmeréknél -

Minden gyermeki személyiségjegy, mellyel Ibsen felruházza Nórát, Székely Kriszta rendezésében Fekete Ernő Torvaldját jellemzi. Torvald az, aki folyamatosan gyerekként viselkedik, ő az, aki azt hiszi magáról, hogy a világ közepe, melyet a nappali közepén álló, körülbástyázott irodája is jelez.

Varga Kinga: A fiatalság erejével

Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné -

... irodalomtörténeti kutatás áll a rendezés mögött, úgy mondják el a színészek a szöveget, hogy értik is, és így mi nézők sem vagyunk magunkra hagyva...

Turbuly Lilla: Botrányosan emberi

Kortalan kortárs sorozat 1. rész: Botrány

... úgy érezhettük, hogy egy botrányosan ritka eseménynek vagyunk szem- és fültanúi: emberek beszélgetnek, egymásra figyelve, önmaguk sebezhetőségét is megmutatva, életről és művészetről.

Kovács Natália: Exodus

Ibsen: Babaház (Nóra)

Jeles András rendezése Nóra távozására fekteti a hangsúlyt. Arra, mi játszódik le a nőben, mire végül úgy dönt, hogy elhagyja férjét és közös otthonukat.

Pálffy Zsófi: The show must go on

Spirita Társulat: Pusztuló

Kabarészagú az előadás, mert annyira sztereotipikusan építi fel a karaktereket, és sok helyzetben annyira közhelyes humorral fűszerezi a párbeszédeket, hogy tapintani lehet az el nem sült poénok hűlt helyét.

© 2016 KútszéliStílus.hu